0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 19.

Saláta a sarkvidékről: vajon életképes befektetés lehet?

Van értelme salátát termeszteni az Északi-sarkvidéken? Egy grönlandi vállalkozó hisz az ötletben – még a házát is eladta, hogy indulótőkéhez jusson, abban a reményben, hogy a kockázat végül megtérül.

Palli Fleischer Lyberth a grönlandi Sisimiutban, a dán autonóm terület második legnagyobb városában létesített vertikális farmot. Sebtében összetákolt üvegházában főként japán mizunát, salátát és mikrozöldeket termeszt, amelyeket grönlandi sétahajóknak, szállodáknak és szupermarketeknek értékesít – írja a Phys.org.

„Sokan azt gondolják, hogy ez őrültség, mert itt nagyon hideg telek lehetnek, sok hóval, de az az előnyünk, hogy szigetelt épületeket, LED-lámpákat és szivattyúkat használhatunk, amelyek működésben tartják a vállalkozást” – mondta az AFP-nek. Bár nagyjából 50 kilométerre van az Északi-sarkkörtől, a növények mégis jól fejlődnek.

saláta hidropónia
Illusztráció
Fotó: sippakorn yamkasikorn , Pixabay

Lyberth szerint

a hűvös éghajlat kedvez a leveles zöldségeknek, ellentétben Európa forró, aszály sújtotta nyaraival. Sőt, hiányoznak a termést károsító rovarok is, így nincs szüksége szüksége növényvédő szerekre.

Lyberth a korábban a turizmusban dolgozott, és YouTube-oktatóvideókból tanulta meg, hogyan lehet talaj nélkül salátát termeszteni.

Egy vízrendszer tápoldatos közegen keresztül öntözi a növényeket – ez egy folyékony műtrágya, amely pótolja a talajban természetesen megtalálható tápanyagokat és ásványi anyagokat.

Elismeri, hogy a vállalkozás egyelőre nem nyereséges, és a számlák halmozódnak. Abban azonban reménykedik, hogy jogosult lesz állami támogatásra, és hisz az álmában: abban, hogy Grönland kevesebb importra szorul majd, és nő a belföldi termelés, javítva az önellátás arányát. Mivel Grönland felszínének 81%-át jég borítja, az ország évente 3 600 tonna zöldséget importál a 2021-ben az Északi Miniszterek Tanácsa által közzétett cikk szerint.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: