Almásfüzítő sokkal büszkébb ókori római történelmére, hiszen a település helyén római tábor állott. Brigetio szomszédságában, Azaum nevű helyen állomásoztak itt római katonák. Ahogy haladtunk az időben előre, az elsőből Komárom lett, míg a második fontos ipari település, Almásfüzitő.
„Az elérhető utak, a Duna közelsége meghatározó szempont minden település életében, így alakultak ki a Duna menti kultúrák. Először az olajtermelés vert gyökeret Almásfüzitőn, amit az amerikaiak kezdtek el, később a németek folytattak ilyen jellegű munkát, aminek az első világháború vetett véget. A szocialista rendszer kezdetekor beindult az iparosítás, és egy timföldgyárat építettek a településünkön”- kezdte a bemutatkozást Szabó Gergely, Almásfüzitő Község polgármestere. Mint elmondta, sokan nem tudják, hogy két településrészből állnak, ami néha áldás, néha átok. A mindenkori almásfüzitői polgármesternek meg kell azzal is küzdenie, hogy nem egy, hanem kettő települése van.
A kisfüzítői településrész az olajiparra támaszkodott, mellette épült a timföldgyár, ami igazán híressé tette Almásfüzitő.
„Ez a település, amit szintén kevesen tudnak, amikor az ’50-es években fölépítették, az ország egyik legmodernebb települése volt. Úgy szoktuk mondani, hogy a falu, ami városnak képzeli magát, mindent túlméretezett”- hívta fel a figyelmet a polgármester, a rendszerváltás vesztese volt a település, hiszen a fűtéstől a világításig minden a gyára épült. Ugyanakkor – tette hozzá – nincs ok panaszra, mert a település működése stabil. Ugyan a lakosság elöregedő félben van, és akik mégis idejönnek, ahogy találnak máshol munkát, mennek is tovább. Régen nagy előny volt, hogy itt volt a szomszédban a gyár, mindenki ismert mindenkit, nem is gondolkoztak abban, hogy elmenjenek. Bár hivatalosan a lakosok száma 2000 körüli, de Szabó Gergely szerint ennél jóval többen élnek a településen, legfeljebb nincsenek bejelentve.
„A forráselvonás nem csak minket érint, komoly veszély, ami évről évre nő. Másrészt a humánerőforrás hiánya is fenyeget. Nagyon sok intézményünk van, túlméretezett intézmények, ezeknek a fenntartása komoly kihívást jelent. Bölcsőde, óvoda, van egy sportlétesítményünk, melyek fenntartása nem kis feladat, főleg télen. Az ’50-es években építették, most energetikai korszerűsítés előtt állunk, amit pályázati úton tudtunk megoldani. Sokrétű a feladat, fejlesztések, felújítások, az intézmények fenntartása, illetve a dolgozók bérének rendezése sem egy elhanyagolható szempont, emellett a lakosok jogos igényeit, elvárásait is ki kell elégíteni”- sorolta a rövidebb és hosszabb távú feladatokat a település első embere, aki azt is elmondta,
„A borversenynek közösségteremtő ereje van, nálunk már hagyomány, majdhogynem kötelező jelleggel meg kell rendeznünk. Almásfüzitő alkalmas erre, éppen az és az struktúrájából adódóan”- mutatott rá a polgármester, a római tábor egy olyan örökség alapja, amire nagyon sokan idegenforgalmat, turizmust építenek. Létrehoztak korszerű kiállítótérrel, digitális élménytárral egy bemutató teret, ahol az ókori Azaum életét mutatják be. Nyáron diákokat táboroztatnak, ám amit hiányosságnak tartanak, az a szálláshiány. Hiszen itt a Duna, épül a EuroVelo 6-os bicikliút, ami vendégeket vonzhatna ide, de van motorcsónak illetve evezős klubjuk. Nagyon sok adottsága van a településnek, ami még nem lett kiaknázva.
Azok a települések a Duna vonalán, amelyek valamikor római erődítmények voltak, rendszeresen megjelennek a rendezvényeiken. Tizennyolc szlovákiai és magyarországi település az alapító tagja a mintegy harminc éve alakult Hídverő Társulásnak, amely minden évben megszervezi a Hídverő Napokat.
Kisebb rendezvényeket szoktak tartani a művelődési házban, ahol működik nyugdíjas klub, sportegyesületük révén lehetőség van van sportolási lehetőségre – foci, tenisz, sakk, röplabda – de a vízitelepük révén kajakozásra, evezésre is. A mezőgazdaságot itt a kiskertek jelentik. Ezek bérlemények, s mivel sokan érkeztek falusi környezetből, számukra felüdülést jelent a kertművelés, ahol tudnak termelni egy kis paradicsomot, paprikát, gyümölcsöt.
