Az Európai Unióban egyre nagyobb figyelem irányul arra, miként lehet az állattenyésztést egyszerre fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tenni.
A január végén tartott találkozón 18 tagállam 52 képviselője vett részt. A megbeszélés célja az volt, hogy feltérképezzék az európai állattenyésztési rendszerek sokféleségét, az ágazat előtt álló kihívásokat, valamint azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek segíthetik a fenntartható és versenyképes termelési modellek kialakítását.
Sokféle állattenyésztési modell Európában
Az ülés nyitóelőadásában Catherine Pfeiffer, a FiBL kutatója az európai állattenyésztési rendszerek szerkezeti átalakulásáról beszélt. Egy friss kutatás szerint az Európai Unióban 52 domináns kérődző-tartási rendszer különböztethető meg. Ezek nemcsak élelmiszer-termelésükben térnek el egymástól, hanem abban is, milyen mértékben járulnak hozzá az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz, szerepet játszanak a táj fenntartásában, a biodiverzitás megőrzésében, valamint a vidéki térségek kulturális értékeinek megőrzésében is.
A szakértők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy az állattenyésztési rendszerek fenntarthatóságát számos tényező befolyásolja.
Az Európai Bizottság képviselői hangsúlyozták, hogy a szakpolitikai döntések során egyensúlyt kell találni a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok, valamint az agrárgazdaság versenyképessége között. Az állattenyésztési ágazat jövőjéről szóló uniós stratégia előkészítése már folyamatban van, amelyhez a mostani szakmai egyeztetések is hozzájárulnak.
Gazdálkodói tapasztalatok Európa különböző régióiból
A találkozón több gazdálkodó és szakértő is bemutatta saját tapasztalatait. Az olasz Jacopo Goracci például egy dél-toszkánai vegyes ökológiai gazdaság működését ismertette, ahol hagyományos húsmarha- és sertésfajtákat tartanak. A gazdaság jelentős részét erdő borítja, és az állatok takarmányát teljes egészében saját területen állítják elő.
Franciaországból Axel Euverte egy nyugat-franciaországi ökológiai tejtermelő gazdaság példáját mutatta be.
A gazdálkodók közötti együttműködés – például a gépek közös használata vagy a tapasztalatcsere – szintén kulcsszerepet játszik a fenntartható működésben.
Romániából Georgiana-Cătălina Rogozan a hegyvidéki állattartás problémáira hívta fel a figyelmet. Ezek közé tartoznak a kedvezőtlen természeti adottságok, a földtulajdon rendezetlensége, valamint az a nehézség, hogy a kisgazdaságok nem tudnak elegendő mennyiséget és folyamatos szállítást biztosítani a nagy kereskedelmi láncok számára.
