A klimatikus változások és a piaci környezet sem kedvezett a csemegekukorica és a zöldborsó termékpályának az utóbbi években. Ennek következménye, hogy a szántóföldi zöldségtermesztésünk két vezérnövényének a területe mintegy 30-30 százalékkal csökkent, és még nagyobb arányban szűkült a termelői kör.
A feldolgozók nagy készletei, a geopolitikai események és a készülődő szabadkereskedelmi megállapodások nem túl biztatóak, és alkalmazkodásra, a hatékonyság növelésére, valamint az ágazati szereplők még szorosabb együttműködésére késztetnek. A csemegekukorica- és zöldborsóágazat kihívásait, és a lehetséges válaszokat boncolgatták a FruitVeB, a Debreceni Egyetem MÁK Kertészettudományi Intézete és a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség immár harmadik konferenciáján Debrecenben.

Fotó: Rimóczi Irén
Az első konferencián, 2023-ban leginkább a klímaváltozástól féltünk, azóta pedig már a piac is nagy erőpróba elé állította a zöldborsó és csemegekukorica termékpályákat. A rendezvénnyel nem váltjuk meg a világot, de alkalmat teremtünk arra, hogy az ágazati szereplők találkozzanak, a szakmaközi szervezetnek ugyanis feladata az igények összehangolása, a gondok egyeztetése, a a megoldások közös keresése, hangsúlyozta házigazdaként Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézet vezetője.
A rendezvényen hangsúlyt kapott az ipari zöldségnövények termesztését nagyban befolyásoló két fő terület, a gabonafélék és olajos növények piaci helyzete és kilátásai, valamint a növényvédő hatóanyagok kivonása, illetve engedélyeztetése. Emellett hallhattunk a kihívások kezelésében kulcsszerepet játszó fajtanemesítés irányairól és a fogyasztói magatartás változásairól.
Verseny egyenlőtlen esélyekkel

A szabadkereskedelmi megállapodások rövid és hosszú távú hatásait kerekasztal-beszélgetésben ecsetelték a szakemberek. Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint a nemzetközi egyezmények nagymértékben befolyásolják a hazai zöldborsó- és csemegekukorica-feldolgozók, és rajtuk keresztül a termelők helyzetét, hiszen mind a késztermékek túlnyomó része, a csemegekukorica esetében a 90 százaléka külföldön értékesül.



