A nagyhét virágvasárnappal kezdődik. A húsvétot megelőző vasárnap egyrészt Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, másrészt pedig a tavaszra, ugyanis régen ezen a napon télűző szertartást végeztek eleink. Ezen a napon tartják például a barkaszentelést. A barka egyébként hazánkban jelen esetben a pálmát helyettesíti, ugyanis a virágvasárnap egyházi neve a Dominica palmarum, vagyis a pálma vasárnapja.  Virágvasárnaphoz jellegzetes népszokások is kötődnek, mint például a kiszebábu készítése és a villőzés.

A hiedelem szerint, aki a kiszebábut öltözteti, az nemsokára férjhez megy. Ezután következett a villőzés, amikor is a hajadon lányok feldíszített fűzfaágakkal járták végig a falut, ez volt a villőág. A szertartás a tél kiűzését és a tavasz behozatalát jelentette.

 Nagycsütörtök

A népi nyelv zöldcsütörtöknek is nevezi ezt a napot, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztust az Olajfák-hegyén elfogták. A hiedelem úgy tartja, ha ezen a napon zöld ételeket fogyasztunk, jobb lesz a termés. Ezen napon „mennek Rómába harangok” is, vagyis nem konganak, helyette kereplők szóltak faluszerte annak érdekében, hogy gonosz, rossz lelket kiűzzék onnét.

Nagypéntek

Sok helyen régen nagypénteken nem gyújtottak tüzet és nem sütöttek kenyeret. A népi hiedelmek közé tartozik, hogy aznap nem szabad állattartással kapcsolatos munkát végezni, nehogy az bajt, betegséget hozzon az állatokra. E a nap a tisztaság, a megtisztulás szimbóluma is, ezért ekkor tartották a jószágfürösztést is. Sőt, az az ember, aki napfelkelte megfürdik nagypénteken, az nem lesz beteg, viszont szépsége egész évben sugárzik. Elterjedt hiedelem, hogy ha nagypénteken esik, szép lesz a tavasz, de ha jó az idő, a termés rossz lesz.

Nagyszombat

Mivel a húsvéti ünnep egyik eleme a megtisztulás, az ilyenkor szokásos nagytakarítás és meszelés is hozzá kapcsolódik. Ekkor tartják a tűzszentelést és a keresztvíz-szentelést, és a nagyszombati istentiszteleten „visszajönnek a harangok Rómából”. Egykor a nagyhét három utolsó napján a Megváltó halálának emlékére eloltották a gyertyákat, és csak a feltámadás ünnepére gyújtották meg ismét. Az új tűz meggyújtása Jézus sziklasírból való távozásának, a feltámadásnak, az új életnek a szimbóluma. Nagyszombaton a feltámadást esti körmenet ünnepli.