Szerző: Tőkés Márton

A prémium bogyós gyümölcs termésén kívül meg kell említeni díszítőértékét is, amely nem csak a virágzás alatt különleges, őszi ruhája talán még mutatósabb, vöröses narancssárga árnyalatba öltözteti kertünket.

Az áfonya alapvetően sekélyen gyökerező erdei növény, a savanyú, laza szerkezetű talajt kedveli. Talajban vagy cserépben is termeszthető, de inkább a talajos termesztést ajánlom, mert ebben az esetben megbocsájtóbb a növény, ha valamilyen hibát követünk el. Ha saját talajban neveljük, akkor az ültetőgödör aljába rakjunk komposztot, rá 2-3 liter savanyú tőzeget tövenként, elkeverve a kerti földdel. Ha erősen kötött, agyagos a talajunk, akkor valóban a cserépben termesztés lehet a jobb alternatíva.

Konténeres termesztésére több földkeverék is alkalmas, hobbikertészeknek az 50% savanyú tőzegből, 30% rododendronföldből, 10% fenyőkéregből és 10% perlitből kevert változat a legkézenfekvőbb.

A 60% savanyú tőzeg, 30% fenyőmulcs, 10% perlit keverék esetén az a probléma, hogy rendszeres tápanyag-utánpótlást; míg az 50% savanyú tőzeg, 30% homok, 20% perlit összeállításnál folyamatos öntözést és tápoldatozást igényel a növény, ezt inkább nagyüzemekben alkalmazzák.

Attól függően, hogy mekkora, hány éves a növényünk, válasszuk ki a megfelelő cserépméretet. A végleges cserépméret 40-45 liter. Ha 1-4 literes konténerben szereztük be a tövet, akkor első évben 10-15 literesbe ültetjük át. Második évben a 20-25, a harmadik évtől pedig a végleges 40-45 literes konténert használjuk. Fontos megjegyezni, hogy az áfonya érzékeny a talaj sótartalmára. Ha cserépben ter­mesztjük, a tápoldatok, műtrágyák könnyen megnövelik a közeg ásványisó-tartalmát, ami komoly problémákat okoz a tápanyag- és vízfelvételben, ebben az esetben bő vízmennyiséggel kell öntözni, amely kimossa a felhalmozódó ásványi sókat. Érdemes esővizet használni. Jelzésértékkel bír, ha azt vesszük észre, hogy a talaj felszínén fehéres bevonat jelenik meg, ami nem más, mint az ásványi sók kicsapódása a talajból.