Ugyanolyan növények ők is, mint a haszonnövényeink, csak sokkal önellátóbbak. Így gyakorlatilag úgy arathatunk, hogy nem is vetettünk. Sőt, semmi egyebet nem tettünk, csak ültünk békésen, és hagytuk, hogy nőjön a „zöldség”. Miért is ne adhatnánk nekik is egy lehetőséget?
Általános tudnivalók vadnövények gyűjtéséhez
– A különféle elnevezések zavart, és félreértést okozhatnak, ezért az első és legfontosabb szabály, hogy csak olyan növényt szedjünk le, és fogyasszunk el, amelyet ismerünk. Ha valamiben nem vagyunk biztosak, használjunk növényhatározót, és a növény összes jellemzőjét vizsgáljuk meg!
-Amennyiben valamilyen növényre allergiásak vagyunk, tanulmányozzuk a családtagjait is, mert a rokonai is hasonló reakciót válthatnak ki.
-Maradjunk mértékletesek! Némelyik növényből nem ajánlott túl sokat fogyasztani intenzív íze, vagy hatóanyagtartalma miatt. Van olyan, amelyik kis mennyiségben biztonságos, gyakran, illetve nagy mennyiségekben fogyasztva azonban egészségügyi problémákat okozhat.
Finom és egészséges vadnövényeink
Gyermekláncfű (Taraxacum officinale): leveleit kora tavasszal, virágzás előtt szedhetjük szendvicsekhez, salátákhoz, levesekhez, vagy csak önmagában párolni, később ehetetlenül keserűvé válik. Gyökerét pótkávé készítéséhez tavasszal, vagy ősszel érdemes gyűjteni.
Útifüvek: egészen fiatal leveleik fogyaszthatók salátákban.
Tyúkhúr (Stellaria media): enyhe ízű, gazdag tápértékkel bíró leveleit nyersen, párolva, és főzve használhatjuk.
Tyúkhúrpesztó: három csésze megtisztított, lecsepegtetett, összetépkedett tyúkhúrt tegyünk robotgépbe, dolgozzuk pempősre fél csésze mandulaforgáccsal, egy gerezd fokhagymával, egy csipet sóval, borssal, negyed csésze hidegen sajtolt olajjal, és kb. negyed csésze vízzel.
Csalán (Urtica dioica): fiatal, tavaszi leveleiből levest, főzeléket, pesztót, nudlit, sós süteményeket készíthetünk, és használhatjuk töltelékekbe keverve is.
Kányazsombor (Alliaria petiolata): levelei, hajtásai fogyaszthatók nyersen, vagy főzve. Ha már kicsit idősebbek voltak a betakarított növényeink, főzéssel eltávolíthatjuk keserűségének egy részét. A valódi fokhagymánál könnyebben emészthető levélkéivel salátákat, szendvicseket, tésztaszószt, pogácsákat, zöldségfasírtokat, párolt zöldséges keverékeket, töltelékeket, zöld turmixokat ízesíthetünk. Akár még pesztót is készíthetünk belőle, vagy bármi mást, amit csak képes kiötölni a fantáziánk. Legfőbb iránymutató, hogy fokhagymás íze végett számos ételbe illik, amibe eredetileg fokhagymát tennénk.
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris): fiatal, borsóízű levelei felhasználhatók levesekhez, de elkészíthetők spenót módjára, továbbá salátákhoz is ideális. Finom virágai is fogyaszthatók salátába keverve.

Kerek repkény (Glechoma hederacea): különleges zamatú leveleivel salátaecetet, töltelékeket ízesíthetünk, szendvicsekre, szendvicskrémekbe tehetjük, apróra vágva különféle ételekre szórhatjuk, például burgonyára petrezselyem helyett igazán pompás.
Közönséges cickafark (Achillea millefolium): zsenge leveleit fogyaszthatjuk nyersen, például szendvicskrémbe keverve, szárítás után pedig fűszersót készíthetünk belőle.



