0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 23.

A legelőn is mérik a szarvasmarhák súlyát – ez alapján döntenek az értékesítésről

Ausztráliában már a legelőn mérik a szarvasmarhák tömegét. A folyamatos adatok segítenek gyorsan felismerni a növekedés lassulását, és pontosabban időzíteni az értékesítést.

Az ausztrál mezőgazdaság nagyüzemi, exportorientált rendszerben működik, ahol a gyors alkalmazkodás kulcsszerepet játszik. A húsmarhatartásban ez a gyakorlat a legelőkön is megjelenik:

a termelők folyamatosan figyelik az állatok testtömegét, hogy időben észleljék a napi tömeggyarapodás csökkenését.

Az ország adottságai jelentősen befolyásolják a termelést. Ausztrália nagy része fél-sivatagos terület, gyenge talajokkal, ahol az állattartás alapja az extenzív legeltetés. Egyes térségekben akár 10–20 hektár legelő is szükséges egyetlen szarvasmarha eltartásához. A mezőgazdasági területek ugyanakkor az ország területének mintegy 55%-át teszik ki, összesen körülbelül 426 millió hektárt – írja a wrp.pl.

(Fotó: Pixabay)

A marhahús-termelés szervezetten, több szakaszban zajlik. Az első fázisban az anyatehenek borjakat nevelnek, ezt követi a legelőn történő hizlalás, ahol az állatok tömege eléri az 500 kilogrammot.

A végső szakaszban az állatok egy része intenzív hizlaló telepekre kerül, ahol 750–800 kilogrammos végsúlyt érnek el. Ugyanakkor jelentős mennyiségű állatot közvetlenül a legelőről értékesítenek.

A termelők szerint a növekedési ütem folyamatos nyomon követése alapvető jelentőségű. A legelőn végzett mérlegelés lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak, ha a tömeggyarapodás csökken. Ez nemcsak az állatok teljesítményéről ad visszajelzést, hanem a legelő állapotáról is, így segíti a takarmányhasznosítás és a tartási feltételek értékelését.

Az ausztrál marhahús jelentős része exportra kerül. A termelés több mint 75%-át értékesítik külföldön, és 2025-ben az export meghaladta az 1,54 millió tonnát. Ebből a legelőn hizlalt állatokból származó hús közel 1,1 millió tonnát tett ki, míg az intenzív hizlalásból származó mennyiség megközelítette a 450 ezer tonnát.

A technológiai megoldások alkalmazása mellett a genetikai fejlesztés is fontos szerepet játszik. A cél olyan állomány kialakítása, amely hatékonyan hasznosítja a legelő takarmányát, miközben megfelelő húsminőséget biztosít.

Az ágazat működését az időjárási szélsőségek is befolyásolják. Egyes térségekben a szárazság és a hirtelen nagy mennyiségű csapadék egyaránt kihívást jelent. Ezért a termelési döntések – például a takarmányozás vagy a növénytermesztés – szorosan kapcsolódnak a talajállapot és az időjárási előrejelzések elemzéséhez.

Az ausztrál példa azt mutatja, hogy a technológiai eszközök és a folyamatos adatgyűjtés lehetővé teszi a gyors reagálást, ami kulcsfontosságú a nagy kiterjedésű, változó környezeti feltételek között működő állattartásban.

Forrás: wrp.pl