A globális mezőgazdaság újabb jelentős kihívás előtt áll: a szakértők szerint 2026-ban erős El Niño jelenség alakulhat ki, amely alapvetően befolyásolja a csapadékeloszlást és a hőmérsékleti viszonyokat világszerte. Az éghajlati anomáliák már önmagukban is komoly kockázatot jelentenek, de a jelenlegi geopolitikai és inputpiaci zavarokkal együtt különösen érzékeny helyzetet teremtenek az élelmiszer-termelésben – írja a Reuters.
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében kialakuló felmelegedési jelenség, amely 3–5 évente ismétlődik, és hónapokon át tartó időjárási hatásokat okoz. A modellek szerint már 2026 tavaszától kialakulhatnak extrém hatások, és az év második felében erősödhet. Ennek következtében Ázsiában és Ausztráliában szárazabb, melegebb időszakok várhatók, míg
Dél- és Délkelet-Ázsiában a csapadékhiány közvetlenül veszélyezteti a rizs-, pálmaolaj- és cukortermelést. Indiában a monszun csapadéka az átlag 70–90 százalékára csökkenhet, ami nemcsak a nyári kultúrák – például rizs, szója vagy gyapot – hozamát foghatja vissza, hanem a talajnedvességen keresztül a téli vetésekre is hatással lehet.
Délkelet-Ázsiában a pálmaolaj-termelés különösen érzékeny a változásokra. Egy erősebb El Niño akár 5–12 százalékos termeléscsökkenést is okozhat, ami az olajnövény-piacokon is érezhető árhatással járhat. Hasonló kockázat érinti a rizstermelést, amely több milliárd ember alapélelmiszere.
Viharos El Niño
Kínában az El Niño inkább a túlzott csapadékon keresztül jelent veszélyt. A déli régiókban növekvő árvízkockázat fenyegetheti a rizs- és zöldségtermelést, míg az ország globális importigénye tovább erősödhet.
Az amerikai kontinensen a kép árnyaltabb. Az Egyesült Államok középnyugati térségében kedvező termesztési feltételek alakulhatnak ki, ugyanakkor a túlzott csapadék a betakarítás időszakában komoly problémákat okozhat. A szója- és kukoricatermés minősége romolhat, a betakarítás elhúzódhat.
