A Michigan Állami Egyetem munkatársa megállapította, hogy az Erwinia amylovora baktérium jóval gyorsabban terjed a fiatal szövetekben, mint ahogy láthatóvá válnak a jelenlétére utaló tünetek. A hajtások gyorsan növekvő szöveteiben naponta 2,5-10 centimétert tehet meg a baktérium. Nem véletlen tehát az a tanács, hogy minél hamarabb el kell távolítani a fertőzött növényi részeket a fákról.

Érdekes adalék a visszametszéshez és sebkezeléshez, amit a Virginia Tech egyetemen állapítottak meg a rákos sebekben telelő kórokozóról. Az derült ki a vizsgálatokból, hogy az érzékenyebb gazdanövényekben kevesebb baktérium képes áttelelni, mint az ellenállóbbakban. Ennek az az oka, hogy a fokozottabb ellenálló képesség miatt a rákos seb nem öleli körbe az ágat, vagyis több élő szövet marad meg télen, mint a tűzelhalás okozta seb miatt elszáradt ágban. Az élő szövetben pedig több baktérium telelhet át. Ennek fényében fontos keresni a rákos sebeket az ültetvényben, mert azokból indulhat a következő évi fertőzés.

Tenyészidőben, amikor a baktérium képes mozogni, terjedni a növényben, legalább 30-45 centivel a tünetes rész alatt kell visszavágni a növényt.

A Cornell Egyetemen UV-C-fénnyel végeznek növényvédelmi kísérleteket. Először szőlőben és szamócában próbálták ki lisztharmat ellen, újabban az Erwinia amylovora ellen is bevetik. A kísérleteket 2021-ben és 2022-ben végezték, négyzetméterenként 200 Joule dózisban. A kezeletlen növényekhez képest kevesebb baktériumot találtak a virágokban, és a fertőzés is szignifikánsan gyengébb volt. Az UV-C-fénnyel való kezelés hatékonysága azonban elmaradt az USA-ban használható antibiotikumos kezelésétől, amikor a meleg időjárás miatt erősebb volt a fertőzési nyomás. Fontos megállapítás ugyanakkor, hogy ez a megvilágítás nem káros a fák növekedésére és fejlődésére.