Ahhoz, hogy egy ágazatról valós kép alakulhasson ki, és erre épülhessenek a szakpolitikai beavatkozások, szükség van a gazdasági és piaci folyamatokat tükröző adatokra. Az uniós szabályozások alapját is átfogó adatbázisok adják. A közös halászati politika (KHP) támogatására létrehozott halászati adatgyűjtési keretrendszer (DCF) működtetése az EU tagállamai számára kötelező, miközben Magyarországon a DCF-adatszolgáltatás az ágazat szereplői számára önkéntes, ami jelentős kihívás. A hazai halászati ágazathoz kapcsolódó adatok gyűjtése a DCF3 projekt keretében történik, amelynek céljait és eddigi eredményeit a megvalósításért felelős Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) munkatársai mutatták be.
Magyarország nemzeti programja a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz), amelynek célja a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható, versenyképes és innovatív fejlesztésének elősegítése, különös tekintettel a termelési hatékonyság növelésére, a korszerű technológiák alkalmazására és a környezeti terhelés csökkentésére. Támogatja továbbá a vízi ökoszisztémák megőrzését, a biodiverzitás védelmét, az energiahatékonyság javítását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
Közös érdek
A DCF-projekt szakmai vezetője, Bojtárné Lukácsik Mónika ismertette, hogy Magyarországon a DCF halászati adatgyűjtést több mint 10 éve az Agrárközgazdasági Intézet végzi. A projektért az intézet Akvakultúra és Halászati Elemző Osztálya felelős, amelynek munkatársai különböző szakmai háttérrel rendelkeznek a biológiától a társadalomtudományokon át a közgazdaságtanig.
A folyamatban lévő DCF 3 projekt (MAHOP_PLUSZ-1.2.1-24-2024-00001 azonosítószám) 1,391 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg a Széchényi Terv Plusz Program keretében. A megvalósítási időszak 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tart, amelyet közel kétéves előkészítő szakasz előzött meg. A vissza nem térítendő támogatás 70 százalékát az ETHAA adja, 30 százalékát nemzeti hozzájárulás.
Ugyanakkor közös érdek a szektor átláthatóságának, versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ezért az intézet bízik abban, hogy egyre többen járuljanak hozzá adatszolgáltatással a DCF-projekthez. Különösen a termelők tapasztalataira és adataira van szükség, hiszen ezek nélkül nem adható valós kép az ágazatról. A DCF célja, hogy az ágazat működése ne becsléseken, hanem valós adatokon alapuljon.
Minden egy felületen
Az AKI Agrárinformációs Portálján (adat.aki.gov.hu) megtalálható, különböző szakterületekről gyűjtött adatokat Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója mutatta be. Az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR), a Tesztüzemi Információs Rendszer (FADN), valamint a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) adatai mellett már a DCF főbb eredményei is megtalálhatók az oldalon. A rendszer alapelve, hogy a különböző, egymást kiegészítő adatok egy helyen legyenek elérhetők, és a különféle megjelenítési lehetőségnek köszönhetően könnyen értelmezhetők maradjanak. Az intézet a halgazdálkodási adatokat bemutató új aloldal tervezésekor a termékpálya szemléletet tartotta irányadónak, azaz, hogy a termelőtől a fogyasztóig a teljes termékpálya mentén legyenek elérhetők az adatok.
Az adatok azonban önmagukban nem elegendők, a különböző forrásokból származó információk akár össze is zavarhatnak, félreértésekhez vezethetnek. Az adatokat ezért nem elegendő gyűjteni, szükséges azokat feldolgozni, elemezni és értékelni, amit szintén végez az AKI.
Gazdasági és társadalmi vonatkozások
György Ágnes Irma, az AKI kutatója ismertette a DCF-rendeletben meghatározott, az adatgyűjtésre, -kezelésre és -felhasználásra vonatkozó alapelveket, valamint általános szabályokat. Elmondta továbbá, hogy a rendelet rendelkezik a többéves uniós adatgyűjtési program (EU MAP) létrehozásáról és tagállami végrehajtásáról, valamint meghatározza az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és kommunikáció kereteit is. Kiemelte, hogy a szabályozás előírja a regionális koordinációt annak érdekében, hogy az adatgyűjtés összehangolt, hatékony és összehasonlítható legyen, továbbá hogy elkerülhetők legyenek a párhuzamos vagy ismétlődő adatgyűjtések.
