A tagállamok abban az esetben mentesülhetnek a kötelező adatszolgáltatás alól, ha az EUROSTAT-ban nyilvántartott termelésük mennyiségben és értékben nem éri el az 1 százalékot. Az 1 és 2,5 százalék közöttiek pedig könnyített módszertan szerint végezhetik az adatgyűjtést. Hazánk az utóbbi csoportba tartozik. A gyűjtendő adatok köre igen széles körű, hiszen azokkal a halászati tevékenységek hatásait is monitorozzák, de fontos céljuk az akvakultúra-termelés és a halfeldolgozás fenntarthatóságának, versenyképességének és a foglalkoztatásban betöltött szerepének nyomon követése, illetve a támogatási igények meghatározása is.
Az akvakultúra-ágazat kapcsán kötelező adatot szolgáltatni termelt fajok szerint a bevételekről, a működési költségekről, tőkeköltségekről, beruházásokról, pénzügyi helyzetről és eredményekről, foglalkoztatásról, az érintett vállalkozások számáról. Ezeket az adatokat azokra a halfajokra kell megadni, melyek termelése eléri az országos haltermelés legalább 5 százalékát, így nálunk ez a ponty és az afrikai harcsa termelőket érinti. A halfeldolgozásnál faj szerinti bontásban a nyersanyagra vonatkozó mennyiségi adatokat is meg kell adni a származási és az előállítási hely feltüntetésével.
Piaci és polcfelmérés
A termelői árakon túl a kereskedelmi árakat is nyomon követi az AKI, amelyek szintén jó alapot adhatnak a szakigazgatási döntésekhez, és segítik a haltermékpálya piaci folyamatainak megismerését, mondta Ferencz-Havel Alexandra kutató és termékpálya-felelős. A fogyasztói adatgyűjtés két fő csoportja a piacok és a kereskedelmi láncok. Idén 26 piacon hatféle haltermék árát gyűjtik és rögzítik havi rendszerességgel az intézet munkatársai a PÁIR-ban. A publikálható adatok az AKI AIP felületén jelennek meg. Egy másik, tavaly indult polcfelmérés során 8 üzletben mintegy 450 haltermék számos adatát (pl. forgalmazó, gyártó, származási ország, feldolgozottság, ár stb.) gyűjtik heti rendszereséggel, a cél itt is az, hogy ezek az adatok is bekerüljenek a PÁIR-ba és mindenki számára elérhetőek legyenek.
Minden előadó hangsúlyozta az együttműködések fontosságát, mind horizontális, mind vertikális szinten. Az AKI is arra törekszik, hogy együttműködéseket alakítson ki a termékpálya szereplőivel a termeléstől az értékesítésig. A MA-HAL szakmaközi szervezettel kiemelten jó az együttműködés, amelyet az AKI egy erre a célra alapított díjjal is elismert.
Az AKI ügyvezető igazgatója, Goda Pál kiemelte, hogy óriási az AKI felelőssége a jó minőségű, hasznos adatok gyűjtésében, amelyekkel alá lehet támasztani a halászati és akvakultúra-ágazat valós gazdasági értékét és ökoszisztéma-szolgáltatásait. Várhatóan ezek a szempontok a jelenleginél nagyobb súllyal esnek majd latba a támogatások elosztásánál a 2027 utáni programozási időszakban.
Krízishelyzetről szóló támogatás
A rendezvényen MAHOP Plusz támogatási lehetőségek ismertetésekor Szatmáriné Szűcs Klára, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály főosztályvezetője kiemelte, hogy április 16-án az Európai Bizottság a 2026. február 28. óta tartó közel-keleti helyzetet jelentős piaci zavart okozó rendkívüli eseménynek minősítette és az (EU) 2021/1139 rendelet alapján aktiválta a válságintézkedést a közel-keleti helyzet hatásainak ellensúlyozására az uniós halászati és akvakultúra-ágazatban. Az elszámoltathatóság időszaka 2026. február 28-tól 2026. december 31-ig tart. Ennek kapcsán feladat lesz a kompenzáció hátterét szolgáló gazdasági mutatók kiválasztása és meghatározása, a megfelelő módszertan kialakítása, valamint annak auditálása is. A felhívást be kell emelni az éves fejlesztési keretbe és ezt követően lehet majd meghirdetni, amire várhatóan legkésőbb jövő nyáron kerülhet sor. A kompenzáció megalapozásában várhatóan az AKI adatai is meghatározó szerepet kapnak.
