Bár Európában a lakossági kockázat nagyon alacsony, a vírus mezőgazdasági környezetben is releváns zoonózis. Fertőzött rágcsálók ürülékével, vizeletével vagy nyálával szennyezett por belégzésével terjedhet, ezért a magtárak, takarmánytárolók, istállók, gépszínek és erdészeti munkaterületek higiéniája kiemelten fontos.
Magyarországon ritka betegség, de a rágcsálófertőzött zárt terek takarítása és a poros takarmánykezelés olyan kockázat, amely következetes megelőzéssel, rágcsálókontrollal és munkavédelemmel csökkenthető.
A hantavírusok a rágcsálókhoz kötődő zoonózisok közé tartoznak. Természetes gazdáik különböző egér-, pocok- és patkányfajok, amelyek maguk többnyire tünetmentesen hordozzák és ürítik a vírust.
Európában – így Magyarországon is – elsősorban két hantavírus-típusnak van jelentősége, a Puumala- és a Dobrava–Belgrade-vírusnak. A Puumala-vírus fő természetes hordozója az erdei pocok. Az általa okozott betegség többnyire enyhébb lefolyású, és gyakran nephropathia epidemica néven említik. Ez szó szerint „járványos vesebántalmat” jelent, olyan lázas megbetegedést, amelyben a vírus a veseműködést is érintheti.
A Dobrava–Belgrade-vírus hordozója a sárganyakú erdei egér, és súlyosabb, vérzéses lázzal járó veseszindrómát is kiválthat. Európában más hantavírusok is jelen lehetnek, de ezek jelentősége kisebb. Ilyen például a Saaremaa- és a Tula-vírus. A Seoul-vírus főként patkányokhoz kötődik, és a világ több térségében előfordulhat. Az amerikai kontinensen más hantavírus-típusok terjednek, például a Sin Nombre- és az Andes-vírus.
A magyar mezőgazdaság szempontjából nem a távoli kontinenseken előforduló vírustípusok, hanem a hazai rágcsálófajokhoz kötődő európai hantavírusok jelentik a valódi kockázatot.
A fertőzés veszélye ott nő meg, ahol az egerek, pockok vagy patkányok könnyen találnak táplálékot, búvóhelyet és zavartalan szaporodási lehetőséget.
Ilyen helyszín lehet a gabona- és takarmánytároló, az elhanyagolt melléképület, az istálló, az almozott állattartó tér, a ritkán takarított gépszín, valamint az erdészeti munkákhoz kapcsolódó ideiglenes szállás vagy raktár.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint 2019-ben 13, 2020-ban 4, 2021-ben 3, 2022-ben 1, 2023-ban pedig 11 esetet jelentettek hazánkban; 2023-ban egy halálesetet is nyilvántartottak. Ezek a számok nem utalnak járványhelyzetre, de azt jelzik, hogy a kórokozó jelen van, és bizonyos munkakörökben számolni kell vele.
Az enyhébb fertőzések ráadásul könnyen rejtve maradhatnak, mert influenzaszerű tünetekkel kezdődnek, és nem minden eset jut el célzott laboratóriumi vizsgálatig.
