Bóna Szabolcs a miniszteri meghallgatáson megnevezte a legfőbb kihívásokat, köztük a klímaváltozást. A leendő miniszter célja egy komplex agrárstratégia kidolgozása.

A magyar agrárgazdaság, élelmiszergazdaság stratégiai kérdés, egyben küldetés, és komoly felelősség, hiszen kilenc és fél millió lakos élelmiszer-biztonságát határozza meg Magyarországon. Ezt hangsúlyozta kinevezése előtti meghallgatásán Bóna Szabolcs az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága előtt. Szerinte nincs más jövő a magyar agrárium számára, mint az, hogy az alapanyag-termelés után minél gyorsabban elérje a magasabb feldolgozottsági szintet. Az ellátási láncokat rövidítené, előtérbe helyezné a termelőtől az asztalig koncepciót és a termékpályák összefogását is előtérbe helyezné.

Ehhez, és az ágazat előrelépése előtt álló más, kulcsfontosságú feladatok teljesítéséhez a szakma képviselőit mindenképp be kell vonni, adni a véleményükre. A klímaváltozás a gazdasági környezetváltozás, a demográfiai helyzet változása, a munkaerő kérdése, mind olyan égető tényezők a magyar mezőgazdaság szempontjából, ahogy az egész világon az agrárgazdaság tekintetében, amelyre megoldásokat és válaszokat szükséges keresni. Az éghajlatváltozással kapcsolatos teendők kapcsán Bóna Szabolcs leszögezte, hogy a magyar agrárium képes az alkalmazkodásra. Mint az elhangzott, minden éghajlati helyzetre létezik válasz, nem szégyen tanulni az alkalmazkodást, és tanulmányozni olyan technológiákat, melyek más területeken már beváltották a hozzá fűzött reményeket.

Fontos kérdésnek tekinti Bóna Szabolcs a gazdatársadalom elöregedését. Ennek kapcsán kifejtette, hogy segíteni kell azokat a fiatalokat, akik az agráriumban keresik magukat, és szeretnék megtapasztalni a paraszti létet. Kiemelt feladatnak tekinti továbbá az oktatást. Szerinte ahhoz, hogy kielégítő feldolgozóiparunk, élelmiszergazdaságunk legyen, megfelelő szakembereket kell képezni. Ezen a téren még számos teendő van hátra. El kell érni továbbá, hogy a magyar termékek aránya növekedhessen a polcokon. Komplex agrárstratégia kidolgozását említette, mely megalkotásához szükség van a szakmai szervezetek véleményére, a gazdák meglátásaira, a társadalmi igények felmérésére.

Fontosnak tartja, hogy a közétkeztetésben javuljon a hazai élelmiszer aránya. Úgy gondolja, minden olyan lehetőséget meg kell vizsgálni, ami nem sért versenyjogot. Az agrárkamarát illetően elmondta, át kell alakítani egy szolgáltató szervezetté.

Bóna Szabolcs bízik benne, hogy a következő négy évben egy fejlődő és működőképes agrárgazdaságot és élelmiszergazdaságot tudnak majd kialakítani. Jelölését a bizottság két tartózkodás mellett, hét szavazattal támogatta a hétfői napon.

Átfogó környezetvédelmi és vízügyi váltás

Gajdos László, a TISZA Párt élő környezetért felelős miniszterjelöltje a parlamenti meghallgatásán átfogó környezetvédelmi és vízügyi fordulatot ígért. A korábbi nyíregyházi állatkerti igazgató szerint Magyarország legsúlyosabb kihívásai közé tartozik a vízhiány, az aszály, a természeti környezet pusztulása és az ipari beruházások környezetterhelése. Programjának középpontjában az alkalmazkodás és a hosszú távú fenntarthatóság áll.

A meghallgatás egyik legfontosabb témája az országos aszályhelyzet volt. Gajdos szerint a folyóvizek és a talajvíz kritikus állapota miatt sürgős vízügyi cselekvési tervre van szükség. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 15–20 évben számos létfontosságú fejlesztés maradt el, ezért Magyarország különösen sérülékennyé vált a klímaváltozás hatásaival szemben. A tervek között szerepel a vízmegtartás javítása, a természetes vízfolyások rehabilitációja és a tájhasználat átalakítása is.

A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy önálló, politikai befolyástól mentes országos környezetvédelmi hatóságot kíván létrehozni. Ez a szervezet ellenőrizné a nagy ipari beruházásokat, különösen az akkumulátorgyárakat és más környezetszennyező létesítményeket. A környezetvédelem nem zöld luxus, hanem alapvető nemzeti alkalmazkodási stratégia.  A jelenlegi rendszer nem nyújt elegendő védelmet sem a természetnek, sem az emberek egészségének hangsúlyozta Gajdos László. A jövőben a civilek és a helyi közösségek nagyobb beleszólást kapnának az engedélyezési folyamatokba.

A meghallgatáson szó esett a városi zöldfelületek védelméről és az úgynevezett „vágatlan május” kezdeményezésről is. A miniszterjelölt arra kérte az önkormányzatokat és a lakosságot, hogy az aszály miatt ritkábban nyírják a füvet, mert a növényzet segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és támogatja a beporzó rovarokat. A kezdeményezéshez több város is csatlakozott.

A politikus hangsúlyozta az állatvédelem (menhelyek revíziója, állatvédelmi szolgálat foganatosítása, kennelépítések támogatása) és a természetvédelem (különös tekintettel az erdővédelemre) jelentőségét is. Szerinte a környezetvédelemnek nem különálló szakpolitikai területnek kell lennie, hanem a gazdasági és társadalmi döntések alapjává kell válnia. A meghallgatás összességében azt mutatta, hogy a leendő minisztérium fókuszában a vízügy, a természetvédelem, az állatjólét és az ipari környezetterhelés szigorúbb kontrollja áll majd.

A politikust kinevezését az Országgyűlés Élő Környezetért felelős Bizottsága 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül támogatta.

A vidék ne probléma, hanem megoldás legyen

Az Országgyűlés Vidék- és Településfejlesztési Bizottsága május 12-én, kedden  kezdte Lőrincz Viktória leendő vidék- és településfejlesztési miniszter meghallgatását.

A meghallgatáson kiderült, hogy az Okos Falu Program merőben más vidékfejlesztési irányt nyújthat, melyet nem technológiai divatként, látványprojektként fémjelzett, hanem mint a vidéki közösség jövőszervezésének szimbólumát. Az Európai Unió támogatja a Smart Village programokat, melynek célja a digitális szolgáltatások, helyi energiaközösségek, közösségi közlekedési rendszerek és lokális gazdasági együttműködések fejlesztése. A gondolatmenet szerint a vidék, az önkormányzatok megerősítése mindenki közös érdeke. Semmit rólunk, nélkülünk. Ez számomra nem politikai szlogen, hanem fejlesztési alapfelfogás – fejezte ki politikai hitvallását, miközben kiemelte, szerinte nem látványberuházásokra, területi fókuszú beruházásokra lenne szükség. Integrált forrásrendszert és fejlesztéspolitikát

A meghallgatáson nagy hangsúlyt kapott a vidéki turizmus és a klímaalkalmazkodás kérdése is. Lőrincz  Viktória kiemelt fejlesztési területként jelölte meg a Balatont, mint négyévszakos turisztikai desztinációs koncepciót, a Tisza-tavat, a történelmi borvidékeket, és a falusi turizmust. A vízmegtartás és a tájhasználat átalakítása a klímaalkalmazkodás alappilléreiként hangzottak el.

Az egyes települések, különösen az aprófalvas térségek népességcsökkenése rendkívül káros, az intézményi leépülésekről már nem is beszélve. Megoldásként a Szent István Vidékfejlesztési Programot vázolta a miniszterjelölt amely értelmében tíz település alkotna egy fejlesztési közösséget. Forrástámogatásuk elérheti akár az évi egymilliárd forintos keretösszeget is.

A meghallgatás végén a szavazásnál a Tisza Párt 6 bizottsági tagja igennel javasolta miniszteri kinevezését, míg a Fidesz két bizottsági tagja tartózkodott.

A Tisza párt minisztereit a mai nap folyamán a Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalosan is kinevezi.