A Hymenoscyphus fraxineus gomba az egész Európában elterjedt magas kőrisnek (Fraxinus excelsior), a keskenylevelű kőrisnek (Fraxinus angustifolia), így a Kárpát-medencében honos alfajának a magyar, vagy pannon kőrisnek (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) is az egyik legveszélyesebb új kártevője. A hajtások pusztulását okozó, Ázsiából származó konídiumos gombafaj terjedésének és fertőzésének mértéke napjainkban megkérdőjelezheti a gazdaságilag fontos, értékes faanyagot adó magas kőris jövőbeni termesztését. Ráadásul a faj jelentős ökológiai szerepe miatt problémák lehetnek egyes erdőtársulások ökoszisztémáinak működésében.

Ennek elsőre nincs komolyabb előjele, azonban egyik évről a másikra az egészségesnek tűnő kőrisfa a következő évben elkezd tüneteket mutatni: sötét foltok jelennek meg a hajtások végén, aztán már csak a hajtások fele jelenik meg, míg végül a fa kidől gyökérpusztulása miatt.

Az erdészetek igyekeznek az idegenhonos gombafajjal szemben ellenállóbb egyedekből szaporítóanyagot szerezni, ilyen rezisztens példányok viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre. A jelenlegi jövőkép alapján tehát a döntően elegyfajnak számító kőris aránya jelentősen le fog csökkenni a hazai erdőkben. Korábban volt már egy ehhez egészen hasonló jelenség a Magyarországon szintén honos szil nemzetségben – vénic-szil (Ulmus laevis), mezei szil (Ulmus minor), hegyi szil (Ulmus glabra) –; az Ophiostoma nemzetségbe tartozó tömlősgombák (Ophiostoma ulni, Ophiostoma novo-ulmi, syn. Ceratocystis ulmi) okozta szilfavész gyakorlatilag eltüntette a fajt a magyar erdőkből.