0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 27.

Kevesebb metán, jobb tenyésztés

Egy brit vizsgálat szerint a tejtermelő állományok genetikai szelekciója nemcsak a hatékonyságot és a jövedelmezőséget javíthatja, hanem mérhetően hozzájárulhat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is.

A tejtermelés karbonlábnyomáról szóló vitákban legtöbbször a takarmányozás, a trágyakezelés, az energiafelhasználás vagy a tartástechnológia kerül előtérbe.

Egy brit tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a tenyésztési döntéseknek is fontos szerepük lehet a kibocsátás mérséklésében.

A vizsgálat szerint az EnviroCow nevű tejhasznú tenyésztési index célzott használata akár 8,5–16 százalékkal is csökkentheti a tejtermelő gazdaságok karbonlábnyomát öt év alatt.

Az EnviroCow indexet kifejezetten azért dolgozták ki, hogy a tenyésztésben nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a tulajdonságok, amelyek a termelés hatékonyságán keresztül a környezeti teljesítményt is javítják.

Ide tartozik többek között a takarmányhasznosítás, az élettartam, a termelési szint, a termékenység és az egészségi állapot. Ezek a mutatók önmagukban is gazdasági jelentőségűek, hiszen egy hosszabb hasznos élettartamú, egészségesebb, jobban termékenyülő és hatékonyabban termelő tehén kevesebb veszteséget és stabilabb jövedelmet jelenthet a gazdaságnak.

A környezeti előny abból adódik, hogy ugyanannyi vagy több tej előállításához kevesebb erőforrásra lehet szükség, illetve az állomány termelése kiszámíthatóbbá válhat.

A genetikai szelekció nem egyik napról a másikra hoz eredményt, de a hatása tartós, a kedvező tulajdonságok generációról generációra továbbvihetők, így a javulás fokozatosan beépül az állományba.

Ötezer tehén adatai

A brit AHDB megbízásából készült vizsgálatot Dr. Jordana Rivero, a Promar International agrár- és élelmiszeripari tanácsadó cég fenntarthatósági szakértője vezette. A munka során három tejtermelő állomány mintegy ötezer tehenének adatait elemezték.

A vizsgálatban szereplő gazdaságok az Arla Foods nemzetközi tejipari vállalat beszállítói voltak, szénlábnyomukat és fenntarthatósági mutatóikat pedig az Arla FarmAhead nevű ösztönző programja keretében mérték.

Fotó: Medgyesi Milán

A vizsgálat több tartási rendszerre is kiterjedt: hagyományos istállózott, nagy hatékonyságú istállózott, valamint intenzív legeltetéses rendszerek is szerepeltek benne.

Ez azért lényeges, mert a tejtermelés kibocsátási képe jelentősen eltérhet attól függően, milyen takarmányozási, tartási és menedzsmentgyakorlatot alkalmaznak az egyes gazdaságok.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy erős kapcsolat mutatható ki a gazdaságok tényleges karbonlábnyoma és az EnviroCow értékek között.

Dr. Rivero szerint az eredmények különösen ígéretesek, mert a tejtermelő gazdaságok üvegházhatásúgáz-kibocsátásában megfigyelhető különbségek több mint egyharmada genetikai tényezőkkel volt magyarázható.

Az adatok alapján az EnviroCow jól jelezte, mely állományok termeltek kisebb karbonlábnyommal: a magasabb indexértékű állatokhoz általában alacsonyabb, egy liter tejre vetített kibocsátás társult.

szarvasmarha tehén boci borjú
Fotó: 🌼Christel🌼 , Pixabay

A vizsgálat szerint a teljes kibocsátásintenzitás változásának több mint 37 százalékát magyarázta az EnviroCow index, és ennek jelentős része a bendőeredetű metánkibocsátáshoz kapcsolódott. Ez különösen fontos eredmény, mert a tejtermelő szarvasmarhák klímahatásában a metán kiemelt szerepet játszik. A metán rövidebb ideig marad a légkörben, mint a szén-dioxid, de erős melegítő hatású gáz, ezért az állattenyésztés kibocsátáscsökkentési lehetőségei között a bendőeredetű metán mérséklése központi kérdés.

Nem önálló csodaszer, hanem tenyésztési eszköz

A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek, az EnviroCow nem helyettesíti a jó telepi menedzsmentet, a takarmányozási fejlesztéseket vagy a gazdasági szempontokat figyelembe vevő tenyésztést. Inkább olyan kiegészítő eszköz, amelyet érdemes beépíteni a tenyésztési stratégiába.

A vizsgálat szerint azok az állományok, amelyekben magasabb EnviroCow értékű bikákat részesítenek előnyben, öt év alatt érezhető, 8,5–16 százalék közötti karbonlábnyom-csökkenést érhetnek el.

Az AHDB állatgenetikai vezetője, Marco Winters szerint az eredmények azt mutatják, hogy a tenyésztés a következő fontos lépés lehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. Az EnviroCow abban jelent újdonságot, hogy kifejezetten a kibocsátásintenzitás mérséklésére fejlesztették.

A becslések szerint a jelenlegi szelekciós gyakorlat mellett a gazdaságok nagyjából ötévente 5 százalékkal javíthatják kibocsátásintenzitásukat.

Ha azonban a tenyésztési döntésekben tudatosan előtérbe kerülnek a környezeti indexek, ez az előrehaladás gyorsítható.

Illusztráció (Forrás: MMG archív)

A genetikai eszközök egyik legnagyobb előnye, hogy viszonylag alacsony többletköltséggel hozhatnak hosszú távú eredményt. Egy technológiai beruházás jelentős tőkét igényelhet, míg a tenyésztési döntések a már meglévő állománymenedzsment részeként is alakíthatók. A hatás ugyan lassabban jelentkezik, de tartós és összeadódó,  a kedvező genetikai irány hosszú éveken át formálhatja az állomány teljesítményét.

A szakértői ajánlás ezért nem az, hogy a termelők kizárólag az EnviroCow alapján válasszanak tenyészállatot. Sokkal inkább az, hogy a jövedelmezőséget szolgáló indexek mellett figyelembe vegyék a környezeti mutatókat is.

Egy jól felépített tenyésztési programnak továbbra is több szempontot kell egyensúlyban tartania: termelést, termékenységet, egészséget, hosszú élettartamot, gazdaságosságot és egyre inkább a környezeti teljesítményt is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: