A tejtermelés karbonlábnyomáról szóló vitákban legtöbbször a takarmányozás, a trágyakezelés, az energiafelhasználás vagy a tartástechnológia kerül előtérbe.
Egy brit tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a tenyésztési döntéseknek is fontos szerepük lehet a kibocsátás mérséklésében.
Az EnviroCow indexet kifejezetten azért dolgozták ki, hogy a tenyésztésben nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a tulajdonságok, amelyek a termelés hatékonyságán keresztül a környezeti teljesítményt is javítják.
Ide tartozik többek között a takarmányhasznosítás, az élettartam, a termelési szint, a termékenység és az egészségi állapot. Ezek a mutatók önmagukban is gazdasági jelentőségűek, hiszen egy hosszabb hasznos élettartamú, egészségesebb, jobban termékenyülő és hatékonyabban termelő tehén kevesebb veszteséget és stabilabb jövedelmet jelenthet a gazdaságnak.
A környezeti előny abból adódik, hogy ugyanannyi vagy több tej előállításához kevesebb erőforrásra lehet szükség, illetve az állomány termelése kiszámíthatóbbá válhat.
Ötezer tehén adatai
A brit AHDB megbízásából készült vizsgálatot Dr. Jordana Rivero, a Promar International agrár- és élelmiszeripari tanácsadó cég fenntarthatósági szakértője vezette. A munka során három tejtermelő állomány mintegy ötezer tehenének adatait elemezték.
A vizsgálatban szereplő gazdaságok az Arla Foods nemzetközi tejipari vállalat beszállítói voltak, szénlábnyomukat és fenntarthatósági mutatóikat pedig az Arla FarmAhead nevű ösztönző programja keretében mérték.

A vizsgálat több tartási rendszerre is kiterjedt: hagyományos istállózott, nagy hatékonyságú istállózott, valamint intenzív legeltetéses rendszerek is szerepeltek benne.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy erős kapcsolat mutatható ki a gazdaságok tényleges karbonlábnyoma és az EnviroCow értékek között.
Dr. Rivero szerint az eredmények különösen ígéretesek, mert a tejtermelő gazdaságok üvegházhatásúgáz-kibocsátásában megfigyelhető különbségek több mint egyharmada genetikai tényezőkkel volt magyarázható.
Az adatok alapján az EnviroCow jól jelezte, mely állományok termeltek kisebb karbonlábnyommal: a magasabb indexértékű állatokhoz általában alacsonyabb, egy liter tejre vetített kibocsátás társult.

A vizsgálat szerint a teljes kibocsátásintenzitás változásának több mint 37 százalékát magyarázta az EnviroCow index, és ennek jelentős része a bendőeredetű metánkibocsátáshoz kapcsolódott. Ez különösen fontos eredmény, mert a tejtermelő szarvasmarhák klímahatásában a metán kiemelt szerepet játszik. A metán rövidebb ideig marad a légkörben, mint a szén-dioxid, de erős melegítő hatású gáz, ezért az állattenyésztés kibocsátáscsökkentési lehetőségei között a bendőeredetű metán mérséklése központi kérdés.
Nem önálló csodaszer, hanem tenyésztési eszköz
A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek, az EnviroCow nem helyettesíti a jó telepi menedzsmentet, a takarmányozási fejlesztéseket vagy a gazdasági szempontokat figyelembe vevő tenyésztést. Inkább olyan kiegészítő eszköz, amelyet érdemes beépíteni a tenyésztési stratégiába.
Az AHDB állatgenetikai vezetője, Marco Winters szerint az eredmények azt mutatják, hogy a tenyésztés a következő fontos lépés lehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. Az EnviroCow abban jelent újdonságot, hogy kifejezetten a kibocsátásintenzitás mérséklésére fejlesztették.
Ha azonban a tenyésztési döntésekben tudatosan előtérbe kerülnek a környezeti indexek, ez az előrehaladás gyorsítható.

A genetikai eszközök egyik legnagyobb előnye, hogy viszonylag alacsony többletköltséggel hozhatnak hosszú távú eredményt. Egy technológiai beruházás jelentős tőkét igényelhet, míg a tenyésztési döntések a már meglévő állománymenedzsment részeként is alakíthatók. A hatás ugyan lassabban jelentkezik, de tartós és összeadódó, a kedvező genetikai irány hosszú éveken át formálhatja az állomány teljesítményét.
A szakértői ajánlás ezért nem az, hogy a termelők kizárólag az EnviroCow alapján válasszanak tenyészállatot. Sokkal inkább az, hogy a jövedelmezőséget szolgáló indexek mellett figyelembe vegyék a környezeti mutatókat is.



