A rendezvény rámutatott: az éghajlatváltozás és az új betegségek miatt a szektor fennmaradása ma az innováción és a szakmai összefogáson múlik. Az előadók körbejárták a felmelegedés okozta éghajlatérzékeny kultúrnövényünk helyzetét, beszéltek az aranyszínű sárgaság járványhelyzetről, az erre adott válaszokról, valamint az új, innovatív fajtákról.

Bemutatták a fenntartható szőlőtermesztést, választ keresve arra, hogy milyen készítményekkel lehet kezelni az újonnan felmerülő környezeti kihívásokat. Milyen környezeti kihívást jelentenek a kabócafélék, amelyek szerepe a szőlő növényvédelme szempontjából a jövőben felértékelődik, a termelők munkáját segítette egy kis kabócaismereti gyorstalpaló, majd bemutattak egy platformot, amely segíti a termelőt a hatékonyabb tervezésben és alkalmazkodásban.

A Herman Ottó Konferencia Központban tartott Fókuszban a klímaváltozás elnevezésű szakmai rendezvényen Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szőlő és a bor tradicionális világa évszázadok óta változik, napjainkban földrengésszerű átalakuláson megy keresztül.

Az ágazatot tradícióra alapozott innováció jellemzi, ami alól nem bújhat ki. A bor társadalmi helyzete napjainkra átformálódott, egyre inkább élelmiszeripari és nem kulturális, közösségteremtő termékké degradálják. Viszont a változás nem csak veszélyt, hanem lehetőséget is jelent a megújulásra. Ebben fontos pont, hogy az ágazat mindig közösségi alapon működött és működik ma is.

Pesti Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ehhez kapcsolódóan a Nemzeti KAP-hálózat uniós támogatásból működő rendszerének fontosságát emelte ki, amely elengedhetetlen a Közös Agrárpolitika hazai megvalósításához. A kiszámíthatatlan természeti viszonyokról Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője beszélt köszöntőjében: „Néhány hónapja, amikor egyeztettük ennek a konferenciának a megszervezését, még nem tudtuk, milyen tavaszunk lesz.

Most már látjuk, mekkora fagykárt szenvedtek el a gyümölcs- és szőlő ültetvényeink. Nem csak a klímaváltozás, hanem a kártevők megjelenése és felszaporodása is olyan kihívások elé állítanak, melyeknek nem biztos, hogy minden esetben meg tudunk felelni. Fontos az azonnali, tudással alátámasztott reagálás.”

„Nem a jövőről beszélünk, a globális felmelegedés már a jelenünk” – kezdte előadását Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének professzora hozzátéve, az 1951 óta mért harmadik legmelegebb évünk – 2023 és 2024 után – tavaly volt.

A globális átlaghőmérséklet emelkedése már meghaladta az 1 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, és az utóbbi években átmenetileg az 1,5 °C-os küszöb közelébe, illetve fölé is került. A Kárpát-medencében a melegedés az átlagosnál erőteljesebb lehet, pesszimista forgatókönyvek szerint a 21. század végére, különösen a nyári időszakban, akár az 5–6 °C-os hőmérséklet-emelkedést is elérheti.

A sarki jég és hó olvadásával csökken a Föld felszínének fényvisszaverő képessége, vagyis az albedó: míg a hó és a jég a napból érkező energia jelentős részét, 95 százalékát visszaveri, a szabaddá váló sötétebb viszont vízfelszín sokkal több energiát nyel el. Ez úgynevezett pozitív visszacsatolásként tovább gyorsíthatja a felmelegedést.

– fogalmazta meg véleményét Molnár Ákos. A HNT szőlészeti szekciójának elnöke elmondta, a megváltozott klíma új ellenségeket is hozott, a Scaphoideus titanus kabóca által terjesztett, gyógyíthatatlan betegség miatt a körülhatárolt hazai területek aránya rohamosan nő.