A Flavescence dorée-nak is antropogén okai vannak, a 80-as évekig csak szórványos megbetegedést okozott, majd behurcoltuk a vektort, s mára a járvány szinte megállíthatatlan. Az elmúlt évben hazánkban 19 vármegyéből 18 volt érintve, a 22 borvidék szinte kivétel nélkül fertőzött, s idáig mintegy 300 ezer tőkét kellett kivágni és megsemmisíteni.

Ha borrégiókra vetítjük, akkor a Balaton borrégió kiemelkedik a sorból, a fertőzött területek aránya 61 százalék, ezt követi a Felső-Pannon borrégió a maga 29 százalékával, de a szakember szerint idén akár meg is duplázódhat az érintett ültetvények aránya.

– hívta fel a figyelmet Molnár Ákos.

A kidolgozott akcióterv öt pillérre épül. Az intenzív felderítés szervezésében a HNT vállal fontos szerepet, cél a teljes hazai szőlőterület július közepe és augusztus vége (6-7-hét) közötti legalább egyszeri bejárása. Ebben a munkában segíteni kell a vármegyei növényvédelmi felügyelők munkáját, egyedül nem képesek ekkora feladattal megbirkózni. A modern eszközök, így a drónok bevonása is kívánatos, az AI segítségével egyes fajták esetében akár 70 százalékos is lehet a felismerési találat.

Ide tartozik a laboratórium a térinformatika területe is. Sajnos egyetlen ország sincsen a laborkapacitásával a járványhelyzetekre felkészülve, ezért ezek bővítése elengedhetetlen. A szőlészeti szekció elnöke elmondta PCR és a mintaelőkészítő műszerek beszerzése 39, míg a 3 mobil laboratórium megvásárlása közel 274 millió forintba kerül, s ehhez jön a az évi 81 milliós üzemeltetési költség.

A második pillér a védekezés, az integrált növényvédelem jelenti, aminek eredményesebb elvégzéséhez a jogszabály-módosítások zajlanak.

A harmadik pillér a szaporítóanyag ellenőrzést érinti. Mint elhangzott, a hazai alapanyag a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően nagyobb biztonságot ad. Hazánkban összesen két olyan eszköz működik, amely a hőkezelés révén mentesíti az oltványokat, ám ezek kapacitása a felhasznált szaporítóanyag mennyiség töredékét képes csak fertőtleníteni.

A negyedik pillér a fertőzött tőkék gyors felszámolását tűzte ki célul. A tavalyi késlekedésnek csak egyik oka volt a szűk laborkapacitás, a terepi szakembereket sokszor elvonta az irodai adminisztráció a valós munkától.

Az ötödik pillérben megfogalmazódott, hogy az elhanyagolt ültetvények növény-egészségügyi szempontból nagy kockázatot jelentenek a jól művelt szőlőkre, ezért azok felszámolása mindannyiunk érdeke.

Összességében az akcióterv részeként elengedhetetlen a drónos felderítés és a sárga színcsapdák alkalmazása, a szigorú melegvizes szaporítóanyag-ellenőrzés kapacitásának növelése, a fertőzött, nem művelt ültetvények azonnali, radikális felszámolása.

Az évszázados ivartalan szaporításnak köszönhetően a szőlő nehezen alkalmazkodik a külső változásokhoz. Először szőlőt permetezni az 1800-as években kellett. Vajon ez az állapot újra eljöhet?

A túlélés másik zálogáról Koch Csaba borász beszélt, aki az innovatív, rezisztens (Piwi) szőlőfajták nemesítésében látja a jövőt, amelyek világszintű elterjedésének elsősorban a franciák voltak akadályai. Ezek a fajták a hagyományos évi 10-14 permetezés helyett mindössze 2-3 kezelést igényelnek, ami óriási költségmegtakarítást és környezetvédelmi előnyt jelent. Ezzel együtt csökken a gépi munka igény, s mérséklődik a talajtömörödöttség, összességében jelentős termelési költség megtakarítás érhető el.