Télen például gondoskodni kell a megnövekedett létfenntartó energiaigényről is. Azt pedig külön ki kell emelnünk, hogy vizet minden állatnak annyit biztosítsunk, amennyit az állat kíván, és nem szabad megfeledkezni a vitamin- és ásványianyag-kiegészítésről sem.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a téli-nyári átálláskor tartsuk meg a fokozatosság elvét,  különben komoly termelés-visszaesés lehet az eredmény. Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a takarmányozás több oknál fogva az állattenyésztés legfontosabb kérdése.

Először is azért, mert ennek költsége teszi ki az összköltség 60-70 százalékát, meg azért is, mert a takarmányozás minősége közvetlen hatással van az általános egészségi állapotra, a szaporodásbiológiai folyamatokra, emellett komolyan befolyásolja a gazdaságossági mutatókat is.

Sertés

A sertéstartásban nagyüzemi körülmények között az állatok jelentős részét zárt, egyenletes hőmérsékletet biztosító istállókban tartják. Kisüzemekben vagy háztájiban nem mindig van erre lehetőség, így itt fokozott figyelemmel kell lennünk a téli takarmányozásban a megnövekedett létfenntartó energiaigényre.

Télen magasabb energiatartalmú takarmányokat kell etetni: kukorica, árpa, búza, ehhez kiegészítésként főtt burgonya, vagy takarmányrépa adható. Mivel ebben az időszakban jobb az étvágy, könnyebben lehet fedezni az állatok fehérjeigényét is. Ezt leginkább szója- és napraforgódarával, esetleg borsóval tehetjük meg.

Emellett kiemelten fontos a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság, hiszen ebben az időszakban zöldtakarmány híján ezt csak kiegészítéssel lehet megoldani.

Ami a technológiát illeti, a meleg vagy langyos, nedvesen adott takarmány növeli a takarmányfelvételt, emellett célszerű ritkábban, de többet adni egy etetés alkalmával, a napi adagot figyelembe véve.

A nyári takarmányozásnak a meleg miatt csökkent étvágyra érdemes tekintettel lenni: a friss zöldtakarmányok bőséges használatára és a folyamatos, hűvös vízellátásra érdemes építeni. Az abrakban a búza és az árpa aránya növelhető a kukorica rovására, emellett sok lédús takarmányt (tök, répa, lucerna) javasolt adni, alacsonyabb fehérjeszinttel, napi kétszeri, a hűvösebb időszakra időzített etetéssel.

Néhány konkrét szám (1. táblázat) jól érzékelteti a különbséget a téli és a nyári időszak között.