Gyakorlatban alkalmazható megoldások

A SOILATHON résztvevői éppen ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat. Az egész napos versenyen öt csapat mérte össze tudását. A résztvevők feladata az volt, hogy innovatív és a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat dolgozzanak ki a carbon farming, vagyis a talaj szénmegőrző és szénmegkötő képességének javítása érdekében.

A szénmegőrző gazdálkodás lényege, hogy a növények által a légkörből megkötött szén minél nagyobb része a talajban maradjon. A gyökerek és a növényi maradványok táplálják a talaj mikrobiológiai életét, javítják a szerkezetét és növelik a vízmegtartó képességét. Ezzel nemcsak a termőképesség javul, hanem csökken az üvegházhatású gázok légkörbe jutása is. A szakemberek szerint már a talaj szénkészletének néhány ezrelékes növelése is mérhető kedvező hatással járhat.

A talaj egészsége ráadásul a városi környezetben is érezhető előnyöket hordoz. Míg a nyári hőségben a műfüves felületek hőmérséklete akár 70 Celsius-fok fölé is emelkedhet, addig a növényzettel borított, egészséges talaj lényegesen hűvösebb marad. Ez nemcsak a növények, hanem az emberek életminősége szempontjából is meghatározó.

A versenyre előzetes regisztráció alapján jelentkezhettek főként egyetemisták, agrárszakemberek. A csapatoknak összesen két 45 perces szakasz állt rendelkezésükre a probléma feltérképezésére és a beavatkozási pontok meghatározására, majd 75 perc alatt szakmai mentorok támogatásával kellett kidolgozniuk javaslataikat. Az elkészült ötleteket végül 3-5 perces prezentációk formájában mutatták be az öttagú szakmai zsűri előtt.

A verseny győztese a Földi Erők csapata lett. Javaslatuk a szántóföldi növénytermesztés kihívásaira adott komplex választ.

A második helyen végzett Jászsági Gazdák csapata a tudásátadás szerepét helyezte a középpontba. Elképzelésük szerint a már működő, regionális szakmai bázisok szerepét kellene újragondolni, hogy még hatékonyabban kapcsolják össze a kutatást, az oktatást és a gyakorlati gazdálkodást. Hosszú távú céljuk lenne egy olyan új gazdálkodói generáció kinevelése, amely számára a talaj szénmegőrzése természetes alapelv.

A harmadik helyezést elért Városi Talajok csapat a települési zöldfelületek oldaláról közelítette meg a problémát. Programjuk a városi talajok széntartalmának növelésére és a hőszigethatás mérséklésére fókuszált. Javaslataik között szerepelt a szárazságtűrő növényfajok telepítése, a többszintes növényállományok kialakítása, valamint a rozs­daövezetek fokozatos visszaadása a természetnek olyan módon, hogy azok egyszerre szolgálják az ökológiai és a közösségi célokat.

Ezen kívül az első helyezett csapat minden tagja bérletet nyert a közelgő EFOTT fesztiválra, a második és harmadik helyezett csapatok tagjai pedig EFOTT napijegyet nyertek.

A szakmai zsűri munkájában részt vett dr. Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója, Sztahura Erzsébet agrármérnök, talajtani szakmérnök, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársa, dr. László Péter, a Magyar Talajtani Társaság elnökhelyettese, valamint dr. Takács Tünde, a HUN-REN Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa. A zsűri elnöke dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet ügyvezető igazgatója volt.

A SOILATHON hazai versenye egyértelműen megmutatta: a talajvédelem ma már nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem klímavédelmi, gazdasági és társadalmi ügy is. A bemutatott ötletek azt bizonyítják, hogy a fiatal szakemberek és innovátorok készek új megoldásokat keresni a jövő egyik legfontosabb kihívására. Mert a talaj állapota végső soron nemcsak arról dönt, hogy mit termelünk, hanem arról is, milyen környezetet hagyunk a következő generációkra.

Csóli Virág