A magyar cseresznyeorsó művelési rendszer kialakításának folyamatát és főbb jellegzetességeit bemutató cikk ide kattintva olvasható (a szerk.).
A rendszer legfontosabb eleme a sudár dominanciája. A fák sudarát tehát úgy neveljük lehetőleg visszametszés nélkül, hogy csúcsuk minél előbb elérje a kívánt magasságot. Természetesen az ültetési anyag minőségétől és az alanytól függően a gyengébb fákon szükség lehet visszametszésre, de ez elsősorban a törpe alanyú fákra érvényes.
A 60-80 centiméternél nem hosszabb, ceruzánál nem vastagabb hajtásokon, ha azokat a csúcsrügyükből neveljük tovább, a következő évben rövid dárdák, majd bokrétás nyársak képződnek. Az elágaztató hatású felsőrügyes metszést inkább csak az alapi erősebb hajtásokon, illetve az erősebb, hegyesszögben álló oldalhajtásokon alkalmazzuk.
A nyugalmi állapotban levő téli rügyek kihajtása, a fa elágazódása jelentős mértékben függ a fajtától, de még inkább az alanytól. A legjobb elágazódást a Bogdány sajmeggy klónalanyunk adja, míg a törpe alanyokon gyengébb az elágazódási hajlam. Különösen a hiányos elágazódású alapi részen szükség lehet a rügyek fölötti bemetszésre, aminek eredményességét hormonhatású készítményekkel (Promalin, Accel, Arbolin, Globaryll) való ecseteléssel, permetezéssel növelni lehet.
Hajlítás, lekötözés, hajlító hatású metszés
A hajlítás, kötözés régóta ismert gyakorlati fogás, a sudáron képződött hajtásokat 80-90 fokos szögbe állítva lehajlítjuk ruhacsipeszekkel, kampókkal vagy zsinórokkal lekötve. Ezt a munkát folyamatosan végezzük a nyár folyamán is a hajtások helyzetétől függően. A sudáron képződő túl erős (ceruzánál vastagabb) és hegyesszögben fölfelé álló hajtásokat csavarással, ropogtatással hozzuk megfelelő helyzetbe.
A tavasszal, nyugalmi állapotban alkalmazott Brunner-féle felsőrügyes metszés felső hajtásait nyáron eltávolítjuk, amint az alsó hajtások szögállása rögzült, a hajtás fásodott.
Gyökérmetszés
Az erős növekedésű sajmeggy alanyokon a harmadik évtől alkalmazott, rügypattanás utáni gyökérmetszés jól visszafogja a vegetatív növekedést és segíti a termőgallyak, bokrétás termőnyársak képződését.
A gyökérmetszést a törzstől 60-70 centiméter távolságban járatott gyökérmetsző géppel végezzük. A gyökérmetszésre a meggy alanyok, illetve fajhibridjeik (pl. GiSelA vagy Weiroot alanyok) erős sarjadzással reagálnak, ilyen alanyú ültetvényben ne alkalmazzuk!
Nyári zöldmetszés
A termőre fordulás időszakától kezdődően az erős alanyokon álló ültetvények meghatározó metszési művelete a nyári zöldmetszés lesz, amelyet célszerű júliusban, a szedés után elvégezni, hogy a korona belseje a termőrügyképződés idejére kellő megvilágítást kapjon.
Ezt követően visszametsszük az elöregedett termőgallyakat egy vékonyabb, megújulást segítő gallyra, szükség esetén bekurtítjuk a kúpos koronatérből kitörő gallyakat. A termőgallyakon képződött fölfelé törő hajtásokat, illetve a tengelyből előtörő vízhajtásokat 3-4 levélre visszametsszük elágaztatás céljával.
A fák tetejezése
Amint a fák elérték a tervezett magasságot, elvégezhetjük a tetejezést: a sudarat egy gyengébb termőgallyra visszametsszük. A fák optimális magassága a sortávolság és a szedési technológia függvénye. A kellő megvilágítás érdekében a fák magassága ne haladja meg a sortávolságot. Gyakorlati szempontból az optimális magasságot a szedőállvánnyal vagy a szedőplatformról kényelmesen elérhető magasság jelenti.
Az ültetési anyag jelentősége
A magyar faiskolák általában egyéves, másodrendű hajtásokkal rendelkező koronás oltványokat készítenek.
Ha a koronás oltványokat a telepítés után metszetlenül hagyjuk, az azt eredményezi, hogy csaknem az összes rügy kihajt és többnyire rövid dárdákat (5-10 cm), vagy legföljebb 20-30 centiméter hosszú hajtásokat kapunk, amelyeken az alanytól függően virágrügyek is képződhetnek.
Az ilyen suhángokat is a telepítést követően metszetlenül hagyjuk, rajtuk a kihajtott rügyek többnyire rövid dárdákat (2-10 cm), esetenként néhány rövidhajtást (20-30 cm) hoznak, a következő tavaszon pedig alanytól függően kedvező állású hajtásokat fejlesztenek.
Mindezen koronaalakítási és metszési eljárásokkal eredményesen alakíthatunk ki kisméretű, földről könnyen szedhető cseresznyefákat árutermelő ültetvényekben és házikertben egyaránt.
Dr. Hrotkó Károly
SZIE Kertészettudományi Kar,
Fenntartható Kertészet Intézet,
Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
