Az Európai Unió állattartása 2025-ben sem tudott kitörni az elmúlt évtizedet meghatározó csökkenő tendenciából.
Az Eurostat friss adatai szerint az év végén 131,5 millió sertést, 71,6 millió szarvasmarhát, 55,3 millió juhot és 10,2 millió kecskét tartottak az uniós gazdaságokban.
fotó: mmg archív
Egyetlen vizsgált állatfajnál sem mértek növekedést: a sertésállomány 0,5, a szarvasmarhák száma 0,4, a juhállomány 2,2, a kecskéké pedig 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A néhány tized- vagy néhány százalékos éves változás önmagában még nem tűnik drámainak, hosszabb időtávon azonban már jelentős átrendeződés rajzolódik ki.
A hosszabb távú adatok alapján arányaiban a kecskeállomány szenvedte el a legnagyobb veszteséget, de a juhok száma is több mint 12 százalékkal csökkent.
A változás nem magyarázható egyetlen tényezővel. Az állattartó gazdaságokat az elmúlt években egyszerre terhelték a takarmány- és energiaárak, a munkaerőhiány, az állategészségügyi kockázatok és a korszerűsítéshez szükséges beruházások. Ehhez társul a gazdálkodók elöregedése és a generációváltás bizonytalansága. Azok a kisebb üzemek, amelyek nem tudják növelni hatékonyságukat vagy továbbadni gazdaságukat, gyakran végleg felhagynak az állattartással.
A csökkenő állatlétszám ugyanakkor nem feltétlenül jár azonos arányú termeléskieséssel. A genetikai előrehaladás, a célzott takarmányozás és a tartástechnológia fejlődése egy állatra vetítve növelheti a kibocsátást. Az állomány fogyása ezért önmagában még nem ad teljes képet az ágazatok teljesítményéről, de jól mutatja, hogy az európai állattenyésztés egyre kevesebb állattal és várhatóan egyre koncentráltabb szerkezetben működik.
Magyarország részben szembement a trenddel
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint december elején 873 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon, 1,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A 406 ezres tehénállomány lényegében változatlan maradt, ezen belül a tej- és kettős hasznosítású tehenek száma 267 ezer volt.
A sertéstartásban szintén bővülést mértek. A magyar sertésállomány 2,4 százalékkal, 2,87 millió darabra nőtt, az anyakocák száma pedig 177 ezerre emelkedett. Közben a sertéstartók száma 9,1 százalékkal, mintegy 20 ezerre csökkent.
