A melegedő éghajlat és a szélsőséges időjárás miatt a hazai növénytermesztőknek és hobbikertészeknek évről évre újabb kihívásokkal kell szembenézniük. Egyike ezeknek a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) tömeges elszaporodása. Ez a rendkívül sok tápnövényű kártevő már olyan térségekben is tömeges károkat okoz, ahol korábban alig tűnt fel.
Gyapottok bagolylepke elleni védekezés
A kártevő elleni küzdelem összetett, hiszen a szántóföldektől a házikertekig szinte mindent megtámad, a rágása nyomán fellépő másodlagos fertőzések pedig akár a teljes termés elértéktelenődéséhez vezethetnek.
Szántóföldeken a kukorica és napraforgó a kedvence
A szántóföldi növénytermesztésben a gyapottok-bagolylepke a kukoricában és a napraforgóban okozza a legsúlyosabb gazdasági veszteségeket, de a szója- és repceültetvényekben is rendszeres vendég. A kukoricában a lepke a csővégekre tojja petéit. A kikelt lárvák kezdetben a bibeszálakat (a bajuszt) rágják, majd utat törnek maguknak a cső belsejébe, ahol a fejlődő szemtermést fogyasztják.
A közvetlen súlyveszteségnél és a hiányos csöveknél azonban jóval nagyobb kockázatot jelent a minőségi romlás. A hernyó rágási sebzése nyitott kaput jelent a különböző gombás fertőzések számára. Nedves, párás időjárás esetén a Fusarium fajok, míg száraz, forró nyári napokon az Aspergillus fajok szaporodnak fel a sérült felületeken. Ezek a gombák mikotoxinokat (többek között aflatoxint és fuzariotoxinokat) termelnek, amelyek jelenléte a feldolgozóipar és a takarmánygyártás számára teljesen használhatatlanná teheti az egyébként jó terméseredményt hozó tételeket.
A napraforgó esetében a hernyók a tányér hátoldalát és a fészekvirágzatot károsítják, belerágva a fejlődő kaszatokba. Az itt keletkező sebeken keresztül szár- és fészekrothadást okozó kórokozók telepednek meg, ami a szárak töréséhez és a tányérok széteséséhez vezethet.
Kertészeti kár zöldségekben és dísznövényeknél
A kertészeti kultúrákban és a házikertekben a kártevő még közvetlenebb és szembetűnőbb pusztítást végez. Elsősorban a paradicsom, a paprika, a zöldbab, a zöldborsó és a dohány terméseit veszélyezteti, de az intenzív hajtatásban lévő dísznövényekben is jelentős esztétikai és anyagi kárt tud tenni.
A hernyók stratégiája itt is az észrevehetetlen: paradicsomban és a paprikában a lárva jellemzően a
a gyapottok-bagolylepke hernyói
kocsány környékén fúr egy apró lyukat, amin keresztül behatol a bogyó belsejébe. Ott a húsos részeket és a magvakat fogyasztja, miközben a növényi szövetek belülről rothadásnak indulnak. Mivel a fiatal hernyó gyorsan a termés belsejébe zárkózik, a tünetek sokszor csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor a bogyó elszíneződik, megpuhul és lehull. Egyetlen hernyó élete során több termést is megfertőzhet, így a háztáji és a professzionális zöldségtermesztésben is súlyos hozamkiesést eredményezhet.
