A Newcastle-betegséget éppen száz éve írták le először, a rendkívül fertőző baromfibetegség azonban ma is komoly állategészségügyi és gazdasági kockázatot jelent. A védekezésben a vakcinázás mellett egyre nagyobb szerepet kap a genetikai vizsgálat, a járványügyi megfigyelés és a korszerű vakcinatechnológia.

A Newcastle-betegséget 1926-ban írták le tudományosan az indonéziai Jáva szigetén. Ugyanebben az időszakban az angliai Newcastle környékén is megjelentek súlyos baromfijárványok, innen származik a betegség ma használatos neve.

A Newcastle-betegség világszerte előforduló, erősen fertőző vírusos megbetegedés. Elsősorban a házityúkot és más baromfifajokat veszélyezteti, de számos vadon élő madár is fogékony lehet rá. A tünetek a vírustörzs agresszivitásától függően nagyon különbözőek lehetnek. Jelentkezhetnek légzőszervi problémák, levertség, hasmenés és idegrendszeri tünetek, a súlyos változatok pedig jelentős elhullást okozhatnak.

Klinikai képe akár a madárinfluenzáéhoz is hasonlíthat, ezért a biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatra van szükség.

Könnyen terjed

A vírus közvetlenül a fertőzött madarak között, de ürülékkel és légúti váladékkal szennyezett takarmánnyal, vízzel, eszközökkel, ruházattal vagy járművekkel is továbbjuthat egyik állományból a másikba.

A betegség története egyben a modern baromfi-egészségügy fejlődésének története is. Az első évtizedekben még az sem volt egyértelmű, milyen kórokozó áll a járványok mögött. A brit Weybridge laboratóriumban végzett kutatások igazolták, hogy vírus okozza a betegséget. Később az embriózott tojásban történő vírusszaporítás és az elektronmikroszkópia fejlődése teremtette meg a hatékony élő vakcinák kifejlesztésének alapját.

A védekezés szemlélete is jelentősen átalakult az évek során. Nagy-Britanniában például az 1970-es évektől a vakcinázás egyre inkább átvette a nagy létszámú állományfelszámolások helyét, és jelentősen csökkent a járványkitörések száma. A vírus azonban újra és újra bekerülhet baromfiállományokba vadmadarak, élő állatok, termékek vagy emberi tevékenység közvetítésével.