A tapasztalatok szerint a járványterjedés kockázatát növelhetik azok a technológiai műveletek, amelyek során gyakori az állatok, dolgozók vagy eszközök mozgása a telepek között. A vakcinázás ezért a megfelelő biológiai biztonsággal együtt továbbra is fontos megelőző eszköz.

Magyarországon hosszú ideje nem jelentettek Newcastle-betegség-kitörést baromfiállományban.

Pontosabban követhető a vírus

A diagnosztika az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A valós idejű PCR, a teljesgenom-szekvenálás és a bioinformatikai módszerek már lehetővé teszik, hogy a kutatók gyorsan meghatározzák a kórokozó genetikai tulajdonságait, elkülönítsék egymástól a különböző törzseket, és nyomon kövessék terjedésüket.

Ennek azért is nagy a jelentősége, mert nem egyetlen változatlan vírusról van szó. Az elmúlt száz évben több, különböző genotípusokhoz kapcsolódó világjárványszerű hullám alakult ki. A kutatók ezért egységes nemzetközi osztályozási rendszert dolgoztak ki, amely teljes genetikai szekvenciák alapján teszi összehasonlíthatóvá a különböző országokból származó vírusokat.

A pontos genetikai azonosításnak gyakorlati jelentősége is van. Segítségével megállapítható, milyen vírus került be egy állományba, összefüggnek-e egymással a különböző kitörések, illetve mennyire illeszkednek a használatban lévő vakcinák a terjedő törzsekhez.

Fejlődnek a vakcinák

Ezeknél egy ártalmatlan vagy gyengített vírus szolgál hordozóként, amelybe a Newcastle-vírus immunválaszt kiváltó genetikai információjának egy részét építik be. A madár immunrendszere így találkozik a védekezéshez szükséges antigénnel anélkül, hogy maga a betegséget okozó vírus kerülne az állatba.

Az egyik alkalmazott megoldás a pulykaherpeszvíruson alapuló HVT-vektor. Az ilyen vakcinák már a keltetőben, akár a tojásba vagy a naposcsibének beadhatók. Előnyük, hogy korán kialakuló, hosszan tartó immunitást biztosíthatnak, és az anyai ellenanyagok jelenléte mellett is működhetnek.

A kutatók szerint azonban önmagában az sem elegendő, hogy a vakcinázott madár ne betegedjen meg. Fontos cél a vírus szaporodásának és ürítésének mérséklése is, hiszen ez lassíthatja a kórokozó állományon belüli terjedését. A jövő vakcináinak fejlesztésében a bioinformatika és a mesterséges intelligencia is szerepet kaphat, például a megfelelő antigének és vakcinakonstrukciók kiválasztásában.

A Newcastle-betegség tehát száz év után sem vált a múlt részévé. A WOAH szerint a súlyos formája ma is bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, és a világ számos térségében továbbra is jelen van.