Valószínűleg nem, éppen ezért kínál unikális képzést – pálinkamester szakmérnök/szaktanácsadó szakirányú továbbképzést – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem azok számára, akik e szakma mesterévé szeretnének válni. Az országban egyedüli felsőfokú, diplomával elismert képzésére augusztus 15-ig várják az érdeklődők jelentkezését.
Az összesen négy félévet átölelő képzés során a pálinkakészítéshez kapcsolódó komplex ismeretek kerülnek átadásra, a nyersanyagtól a termék polcra vagy éppen bírálatra kerüléséig. A végzett hallgatók technológiai, műszaki és gazdálkodási ismereteik birtokában alkotó módon tudnak hozzájárulni a magyar pálinkavertikum versenyképességéhez.
Fotó: Bokor Ádám
A képzés keretében a végzős hallgatók szakdolgozatuk elkészítése során számos érdekes kutatási témával foglalkoztak. Többen a különleges gyümölcsök felhasználási lehetőségeit vizsgálták egyedi pálinka előállítása érdekében. Bukó László a húsos som (Cornus mas L.) vadon termett, illetve termesztett (nemesített) fajtáiból készített párlatokat hasonlította össze nemcsak érzékszervi, hanem analitikai – aromavegyületek összetétele – szempontjából. A vad som általában kisebb gyümölcsmérettel, alacsonyabb cukortartalommal és magasabb savtartalommal rendelkezik, ami intenzívebb, karakteresebb ízvilágot eredményezhet. Ezzel szemben a nemesített fajták – például a ‘Jolico’ – nagyobb termésméretük, kedvezőbb hús-mag arányuk és magasabb cukortartalmuk révén jobb feldolgozhatóságot és magasabb kihozatalt biztosíthatnak.
Kun Róbert fügét (Ficus carica) használt fel párlatainak előállítására azzal a csavarral, hogy eltérő fajélesztőket is használt az egyes tételek erjesztéséhez. A füge magas cukortartalma, jellegzetes mézes-virágos aromái és fajtától függően változó fűszeres karaktere kiváló lehetőséget teremt a minőségi párlatkészítés számára. A füge érzékeny gyümölcs, gyorsan romlik, és az erjedés során könnyen veszít frissességéből, ezért a megfelelő élesztő kiválasztása kulcsfontosságú.
Varga Bálint arra kereste a választ, hogy milyen eltéréseket fog tapasztalni, ha a gyümölcscefre kierjesztéséhez más-más gyártótól származó fajélesztőket használ. Az általa tett megállapítások egyértelműen felhívják arra a figyelmet, hogy a fajélesztők jó kiválasztásának meghatározó szerepe van a pálinka érzékszervi tulajdonságaiban.
Balogh Levente Krisztián lepárlástechnológiai kísérleteket végzett annak érdekében, hogy összehasonlítsa az általa tervezett és épített buboréksapkás és töltetes finomítóoszlopok hatékonyságát kihozatal, párlatok aromaösszetétele, érzékszervi tulajdonsága alapján. A számos további kutatás közül megemlítjük a pálinka helyi turizmusba történő beilleszthetőségének vizsgálatát, a pálinka alapú koktélok fejlesztési lépéseinek megtervezését vagy a pálinka minőségének értékelését mágneses rezonancián alapuló mérési technikával. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a pálinkával kapcsolatban mennyire széleskörűen lehet és érdemes is kutatásokat folytatni.
Amennyiben a MATE végzős hallgatóinak kutatási területei felkeltették érdeklődését a pálinkakészítés iránt, úgy augusztus 15-ig várják jelentkezését a palinkamesterkepzes.hu, illetve az uni-mate.hu/hu/szakiranyu-tovabbkepzes-jelentkezes-osz honlapon elérhető jelentkezési lapon.
További információk:
Dr. Temesi Ágoston, egyetemi tanár, +36204183159, temesi.agoston@uni-mate.hu, facebook.com/palinkamesterkepzes
