Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára a hajdúböszörményi Kelet-magyarországi Agrárfórumon ismertette a készülő agrár- és élelmiszerstratégia legfontosabb irányait. Az államtitkár előadásában hangsúlyozta: az agráriumot nem önmagában, hanem a teljes élelmiszer-gazdasági lánc részeként kell kezelni, mert a termelés sikere egyre inkább azon múlik, hogy a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztói oldal mennyire képes alkalmazkodni a megváltozott gazdasági és piaci környezethez.
Új szemléletre van szükség
Most olyan új szemléletű agrár- és élelmiszerstratégiára van szükség, amely egyszerre reagál a klímaváltozásra, a növekvő ellátási kockázatokra, az egészségügyi kihívásokra és a fogyasztói szokások átalakulására – mondta. Mint fogalmazott,
Nem olyan ágazatokat kell fenntartani, amelyek tartósan versenyképtelenek, hanem olyan szerkezetet kell kialakítani, amely hosszú távon is életképes.
A stratégia egyik legfontosabb célja az erős hazai élelmiszer-előállítás. Nemcsak a termelési kapacitásokat kell fejleszteni, hanem a tárolást, a feldolgozást és a piacra jutást is. Példaként említette, hogy a burgonyatermesztésben nem a termelési képesség, hanem a tárolókapacitás hiánya miatt szorul importra az ország – mivel nem tudunk tárolni, decemberre elfogy a hazai termés.
A fogyasztók igényeihez kell alkalmazkodni
A tejágazat példáján keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy
Ennek oka szerinte nem az alapanyag hiánya, hanem az, hogy a hazai feldolgozóipar nem jól követi a fogyasztói igények változását. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a magas fehérjetartalmú, funkcionális vagy speciális tejtermékek iránt, miközben a magyar feldolgozóipar továbbra is elsősorban hagyományos termékekre épít. A készülő stratégia ezért kiemelt szerepet szán az innovációnak és a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállításának.
A PRRS-mentesség érték, de ezt kevesen tudják
Búza László emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelentős erőforrásokat fordított a PRRS-mentesség elérésére. Ez nem csupán állategészségügyi siker, hanem komoly állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előnyt is jelent, hiszen az egészségesebb állományok jóval kevesebb antibiotikumos kezelést igényelnek. Az államtitkár szerint a fogyasztók azonban ebből alig érzékelnek valamit. Pedig a magyar sertéshús egyik legfontosabb versenyelőnye éppen az, hogy olyan állományokból származik, amelyek lényegesen kisebb antibiotikum-terhelés mellett nevelkednek, mint számos európai versenytárs országban.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a gyógyszermaradékok jelentik a legnagyobb kockázatot, hanem az antimikrobiális rezisztencia terjedése. Az intenzív antibiotikum-használat következtében ugyanis olyan rezisztens baktériumtörzsek alakulhatnak ki, amelyek hosszabb távon az emberi gyógyításban is komoly problémát okozhatnak.
Éppen ezért szerinte a magyar sertéshúst nem pusztán származási helye miatt kellene választani, hanem azért is, mert olyan többletértéket képvisel, amely közvetlenül a fogyasztók egészségét szolgálja.
A teljes élelmiszerláncban kell gondolkodni
Búza László szerint az új agrárstratégia akkor lehet sikeres, ha a termelőtől a feldolgozón és a kereskedelmen át egészen a fogyasztóig minden szereplő ugyanannak a rendszernek a részeként tekint magára. A készülő stratégia végső célja, hogy Magyarországon egész évben minden család számára elérhető legyen a biztonságos, jó minőségű és valódi értéket képviselő hazai élelmiszer, miközben a magyar termelők és élelmiszeripari vállalkozások kiszámítható fejlődési pályát kapnak.
