Az augusztusi heves viharok és a hozzájuk kapcsolódó jégesők jelentős károkat okoztak a spanyol mezőgazdaságban. Az Agroseguro, a mezőgazdasági biztosításokban részt vevő spanyol biztosítói szervezetek szövetségének augusztus 14-i adatai szerint addig több mint 22 300 hektár biztosított területre jelentettek káreseményt.

A szél és az eső okozta további károkkal együtt az érintett terület nagysága megközelíthette a 24 400 hektárt, és a következő napokban várhatóan meghaladja a 25 ezer hektárt.

Nem egyszeri veszteséget jelent

A károk nagysága különösen akkor válik érzékelhetővé, ha az adatokat az előző évvel vetjük össze. 2025 augusztusában összesen mintegy 31 500 hektáron regisztráltak viharkárt, ami a spanyol mezőgazdasági biztosítás történetének egyik legsúlyosabb, viharos időjáráshoz köthető káréve volt. Az idei augusztusi adatok tehát már a hónap első felében megközelítették a tavalyi teljes havi értéket.

A legnagyobb káreseményt augusztus 10-én jegyezték fel: egyetlen naphoz több mint 13 ezer hektár károsodása kapcsolódott. Ugyanakkor nem egyetlen viharról van szó. Az augusztus 3-án, 6-án, 8-án és 9-én kialakult időjárási események szintén jelentős területeket érintettek.

A termények közül a borszőlő szenvedte el az egyik legnagyobb veszteséget: több mint 7500 hektárra jelentettek kárt. Közel 5800 hektáron károsodtak a csonthéjas termések közé tartozó kultúrák, elsősorban a mandula, míg a szántóföldi növényeknél – főként kukoricában – csaknem 5050 hektárnyi terület érintett. A zöldségfélékben több mint 1300, a gyümölcsösökben 1264, az olajfaligetekben pedig valamivel több mint 800 hektáron keletkezett kár.

A jégeső különösen nagy kockázatot jelent azokban a kultúrákban, amelyeknél a termés közvetlenül a növény felszínén, illetve a növényállomány viszonylag kitett részein fejlődik. A szőlőfürtökön például a jégverés közvetlenül károsíthatja a bogyókat és a vesszőket, miközben a betakarítás előtt álló termés értéke már jelentős.

A gyümölcs- és mandulaültetvények esetében szintén súlyos következménye lehet annak, ha a jég mechanikai sérüléseket okoz a termésen. Szántóföldön pedig a növény fejlettségi állapotától függően a levélzet, a szár vagy maga a termés is sérülhet.

Jóval több régiót érint

Földrajzilag Kasztília–La Mancha, Aragónia és Murcia tartományai kerültek a leginkább érintett térségek közé. Kasztília–La Manchában csaknem 7700 hektár károsodott, ezen belül Cuenca és Albacete emelkedik ki. Aragónia több mint 6700 hektárnyi kárral szerepel az adatokban, Huesca tartományban pedig elsősorban a kukorica és a szója sínylette meg a viharokat. Teruelben a Calanda őszibarack-termőterületén, Zaragozában pedig a Cariñena borvidékén is jelentős károkat regisztráltak.

Murciában csaknem 3800 hektárnyi károsodott területet jelentettek, itt főként a mandulaültetvények kerültek veszélybe. Navarrában csaknem 1150 hektár érintett, elsősorban kukoricával és más szántóföldi növényekkel.

A károk ugyanakkor ennél jóval több spanyol régiót érintenek: La Rioja, Valencia és Baszkföld területén is jelentettek veszteségeket. La Riojában például a szőlő és a gyümölcsösök, köztük a Rincón de Soto eredetvédett körte termőterületei is károsodtak.

A történtek a mezőgazdasági kockázatkezelés szempontjából is tanulságosak. A jégeső ellen a termelő sok esetben csak korlátozottan tud védekezni, különösen szántóföldi kultúrákban. Az ültetvényekben ugyan léteznek fizikai védelmi megoldások, például jéghálók, ezek azonban nem minden kultúrában és termesztési rendszerben alkalmazhatók gazdaságosan.

Emiatt a biztosítás a termelési kockázat mérséklésének egyik fontos eszköze lehet, különösen olyan térségekben, ahol a szélsőséges időjárási események rendszeresen előfordulnak.

Az időjárási kockázatok kezelése

Az idei spanyol tapasztalat ugyanakkor nem pusztán a károk nagysága miatt figyelemre méltó. A sorozatos, rövid időn belül bekövetkező viharok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb jelentősége van a kockázatok előzetes felmérésének, a megfelelő termesztéstechnológia megválasztásának és a biztosítási védelemnek.

A termelő számára nemcsak az a fontos, hogy mikor és hol alakul ki egy vihar, hanem az is, hogy milyen fejlődési állapotban éri a kultúrát, mekkora potenciális termésveszteséget okozhat, és milyen eszközökkel lehet a veszteség pénzügyi következményeit mérsékelni. Spanyolország augusztusi viharkárai jól példázzák, hogy a korszerű mezőgazdaságban az időjárási kockázatok kezelése a termelési stratégia szerves részévé vált.