0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 25.

Hajlandók a szorosabb együttműködésre

Az Agrárközgazdasági Intézetben is egyre több olyan kutatás indult el, amely a gazdálkodói szerepvállalás szempontjából közelít a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a területi vízhasználat, ezen belül az öntözésfejlesztés és vízvisszatartás megoldatlan ké

Szerző: Király Gábor

aki_logo AKI logoAz egyik azt vizsgálta, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösségek tagjai kikkel, milyen típusú együttműködésre nyitottak, és hol lenne szükség iránymutatásra.

A közelmúltban lezárult kutatás során arról kérdeztük a hazai fenntartható vízgazdálkodási közösségek tagjait, hogy hajlandók lennének-e az együttműködés elmélyítésére, és szerintük milyen szakpolitikai eszközökkel lehetne elősegíteni a víz táji, illetve vízgyűjtő szintű megtartását a közösségek bevonásával.

A téma azért különösen fontos, mert az egyre gyakoribb aszályok és a csapadék szélsőséges eloszlása miatt a hagyományos, vízelvezetésre épülő szemlélet, valamint a parcellánként elkülönülő beavatkozások helyett összehangolt, komplex, több gazdaságot összefogó megoldásokra van szükség a fenntartható és ellenálló mezőgazdaság kialakításához.

pixabay_viz_to_vizvisszatartas
Fotó: Pixabay
A kutatás eredményei szerint az önálló gazdálkodói döntések fontossága és az együttműködés támogatása nem zárja ki egymást a közösség tagjainál: a válaszadók többsége megőrizné autonómiáját, de elfogadja a vízgazdálkodással kapcsolatos közös felelősséget és az ebből adódó közös feladatokat is.

A közösségek tagjai nemcsak az öntözési infrastruktúra közös használatára, hanem szorosabb, szabályozottabb és hosszabb távú együttműködésre is nyitottak lennének. Ez olvasható ki azokból az eredményekből, amelyek szerint például a válaszadók 90 százaléka vállalná a bevételarányos hozzájárulást a saját közösség működési költségeinek fedezésére. Többségük támogatná az egyértelmű belső felelősségi és feladatmegosztási szabályok lefektetését, valamint a szomszédos gazdaságokkal és közöségekkel való együttműködés elmélyítését a vízgyűjtő határokon belül. Ugyanakkor a természetvédelmi és vízügyi szereplőkkel való együttműködés támogatottsága már jóval mérsékeltebb volt, ami arra enged következtetni, hogy ezen a téren külső szakmai segítségre szorulnak.

A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a közösségek megfelelő keretek között, helyi öntözési együttműködésekből akár helyi vízgyűjtő szintű koordinációs szervezetekké fejlődhetnének a jövőben. Az intézményesülés feltétele azonban az, hogy a tagok világosan lássák a közös finanszírozás, a szabályok és a feladatmegosztás gyakorlati hasznát. A természetvédelmi és vízügyi szereplőkkel való kapcsolattartás során a kölcsönös bizalomépítés és a szakmai iránymutatás segíthet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság