0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 24.

Ahogyan ma érdemes gyökérzöldséget termeszteni

A változó klimatikus viszonyok és a megugró inputköltségek a gyökérzöldség-termesztés jövedelmezőségére is kihatnak. Vajon képes-e megtartani helyét a sárgarépa és a gyökérpetrezselyem a hazai piacon, vagy a növekvő kockázatok felemésztik a profitot?

Mi lehet a megoldás a kihívásokra? A kérdéseket több oldalról világítják meg a termesztésben, gépesítésben jártas szakemberek.

A zöldség-gyümölcs ágazaton belül a zöldségfélék hagyományosan jobban állják a piaci versenyt és jobban megbirkóznak a környezeti kihívásokkal, mint a strukturális problémákkal küzdő gyümölcstermesztés. A FruitVeB adatai szerint a gyümölcsök termelési értéke az elmúlt évtizedben mindössze 25, amíg a zöldségágazaté mintegy 70%-kal növekedett.

A háttérben azonban figyelmeztető folyamatok zajlanak: az ezredforduló óta a hazai zöldségtermő terület 85 ezer hektárról 65 ezer hektárra zsugorodott, és Magyarország nettó zöldségimportőrré vált, emlékeztetett Apáti Ferenc FruitVeB-elnök.

Bár a sárgarépa és a gyökérpetrezselyem az ágazat hálás és stabil növényfajai a maguk 1200-1200 hektáros területével és 80-90%-os önellátottsági szintjével, termőterületük is csaknem egyharmadával szűkült az elmúlt évtizedben.

Ennek jövedelmezőségi okai vannak. A jó színvonalú sárgarépa-termesztés hektáronkénti költsége mára elérheti az 5 millió forintot, miközben a termelői árak csökkenése miatt a realizálható árrés 1,2 millió forintra mérséklődött, ami az általános költségek levonása után minimális jövedelemtartalékot hagy.

A dél-magyarországi Homokhátságon, Zsombó térségében 100 hektáron gazdálkodó Bálint Péter (BB Kertész Kft.) harmincéves termelői tapasztalata, valamint Varga István (FruitVeB-alelnök, Medifruct-szaktanácsadó) meglátásai rávilágítanak, hogy a precíziós alapokra helyezett nyári technológia, a tudatos növényvédelem és a posztharveszt-fejlesztések miként alkalmazhatók a megváltozott klimatikus és gazdasági körülmények között.

Kulcs az időzítés

A gyökérzöldségek egyik legnagyobb bio­lógiai és termesztéstechnológiai előnye a szakaszos vethetőség. A klímaváltozás hatására azonban egyre kockázatosabb a hagyományos naptári sémák merev követése. Varga István szerint az április közepétől május elejéig tartó vetési ablakokat a modern technológiákban szinte teljesen el kell hagyni.

Az ebben az időszakban elvetett állomány fejlődésének a legkritikusabb szakasza ugyanis a legforróbb, aszályos nyári hónapokra esik, ami rendkívül nehéz és gazdaságtalan ter­mesztési periódust von maga után.

Jobb választás lehet a nagyon kora tavaszi vetés, hogy a növény fejlődése még a nyári hőséghullámok előtt befejeződjön. Könnyen melegedő, laza szerkezetű homoktalajokon ez a technológia lehetővé teszi, hogy a sárgarépa május végén, június elején vagy közepén már felszedhető és frisspiacon értékesíthető legyen.

Tárolási célra május végétől június közepéig érdemes vetni. Bár a csírázás és a kezdeti növekedés a nyári hőségben történik – ami komoly technológiai fegyelmet és fokozott öntözést igényel –, a gyökerek intenzív vastagodása és minőségi szövetszerkezetének kialakulása már átcsúszik a kevésbé meleg kora őszi időszakra.

A hosszúra nyúló, meleg őszök miatt ez a stratégia kiváló minőségű, jól tárolható répát eredményez. Ehhez azonban a korábbi hosszú tenyészidejű fajták helyett a gyorsabban fejlődő, az őszi klímát jobban kihasználó hibridek felkutatására van szükség.

Bálint Péter tapasztalatai szerint az őszi termesztésre való átállás komoly kockázatokat rejt magában a kiszámíthatatlan időjárás miatt. Ha már novemberben megérkezik az erős lehűlés, a fejlődésben lévő állomány megfagy, mielőtt elérné a piacképes méretet. Emiatt egyelőre óvatosan, a teljes üzemi terület legföljebb 10%-án kísérletezik „másodvetéssel”.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: