Mi lehet a megoldás a kihívásokra? A kérdéseket több oldalról világítják meg a termesztésben, gépesítésben jártas szakemberek.
A zöldség-gyümölcs ágazaton belül a zöldségfélék hagyományosan jobban állják a piaci versenyt és jobban megbirkóznak a környezeti kihívásokkal, mint a strukturális problémákkal küzdő gyümölcstermesztés. A FruitVeB adatai szerint a gyümölcsök termelési értéke az elmúlt évtizedben mindössze 25, amíg a zöldségágazaté mintegy 70%-kal növekedett.
A háttérben azonban figyelmeztető folyamatok zajlanak: az ezredforduló óta a hazai zöldségtermő terület 85 ezer hektárról 65 ezer hektárra zsugorodott, és Magyarország nettó zöldségimportőrré vált, emlékeztetett Apáti Ferenc FruitVeB-elnök.
Ennek jövedelmezőségi okai vannak. A jó színvonalú sárgarépa-termesztés hektáronkénti költsége mára elérheti az 5 millió forintot, miközben a termelői árak csökkenése miatt a realizálható árrés 1,2 millió forintra mérséklődött, ami az általános költségek levonása után minimális jövedelemtartalékot hagy.
A dél-magyarországi Homokhátságon, Zsombó térségében 100 hektáron gazdálkodó Bálint Péter (BB Kertész Kft.) harmincéves termelői tapasztalata, valamint Varga István (FruitVeB-alelnök, Medifruct-szaktanácsadó) meglátásai rávilágítanak, hogy a precíziós alapokra helyezett nyári technológia, a tudatos növényvédelem és a posztharveszt-fejlesztések miként alkalmazhatók a megváltozott klimatikus és gazdasági körülmények között.
Kulcs az időzítés
A gyökérzöldségek egyik legnagyobb biológiai és termesztéstechnológiai előnye a szakaszos vethetőség. A klímaváltozás hatására azonban egyre kockázatosabb a hagyományos naptári sémák merev követése. Varga István szerint az április közepétől május elejéig tartó vetési ablakokat a modern technológiákban szinte teljesen el kell hagyni.
Az ebben az időszakban elvetett állomány fejlődésének a legkritikusabb szakasza ugyanis a legforróbb, aszályos nyári hónapokra esik, ami rendkívül nehéz és gazdaságtalan termesztési periódust von maga után.
Jobb választás lehet a nagyon kora tavaszi vetés, hogy a növény fejlődése még a nyári hőséghullámok előtt befejeződjön. Könnyen melegedő, laza szerkezetű homoktalajokon ez a technológia lehetővé teszi, hogy a sárgarépa május végén, június elején vagy közepén már felszedhető és frisspiacon értékesíthető legyen.
Tárolási célra május végétől június közepéig érdemes vetni. Bár a csírázás és a kezdeti növekedés a nyári hőségben történik – ami komoly technológiai fegyelmet és fokozott öntözést igényel –, a gyökerek intenzív vastagodása és minőségi szövetszerkezetének kialakulása már átcsúszik a kevésbé meleg kora őszi időszakra.
Bálint Péter tapasztalatai szerint az őszi termesztésre való átállás komoly kockázatokat rejt magában a kiszámíthatatlan időjárás miatt. Ha már novemberben megérkezik az erős lehűlés, a fejlődésben lévő állomány megfagy, mielőtt elérné a piacképes méretet. Emiatt egyelőre óvatosan, a teljes üzemi terület legföljebb 10%-án kísérletezik „másodvetéssel”.
