Július közepe óta magas hőmérséklet és heves esőzések sújtják Kína meghatározó mezőgazdasági térségeit. A hatások különösen a kukoricát, a szójababot és a gyapotot érintik, miközben az ország a következő években jelentős mennyiségű amerikai mezőgazdasági termék vásárlására tett ígéretet. Az időjárás ezért nem csupán termelési, hanem kereskedelmi szempontból is fontos tényezővé vált – írja a reuters.com.
A kukoricatermesztés szempontjából Kína északkeleti tartományai, illetve az Észak-kínai-alföld különösen jelentősek. Több tucat meteorológiai állomáson mértek az átlagosnál szélsőségesebb hőmérsékleteket július közepe és augusztus vége között. Heilongjiangban, az ország legnagyobb kukorica- és szójatermelő tartományában pedig a hőség mellett ismétlődő heves esőzések és áradások is károsították a termőterületeket.
A minőség is kulcsfontosságú
A kukoricánál nem feltétlenül a teljes országos termés jelentős visszaesése a legnagyobb kockázat. A növény kritikus beporzási időszakában fellépő tartós hőség ugyanis csökkentheti a szemek kialakulását, míg az áradás elsősorban az alacsonyabban fekvő táblákon okozhat közvetlen károkat.
Az elemzők szerint ugyanakkor a kukorica vetésterületének növekedése várhatóan részben ellensúlyozza a helyi termésveszteségeket. A kínai mezőgazdasági minisztérium 45,13 millió hektáros kukoricaterülettel számol a 2026/27-es szezonban.
Ha az időjárás miatt a belföldön megtermelt kukorica egy része kevésbé lesz alkalmas takarmányozásra, Kína növelheti a takarmánygabonák, köztük a kukorica és a cirok importját. A számok már most is élénkülő behozatalról árulkodnak: Kína az év első hét hónapjában 1,36 millió tonna kukoricát importált, ami 61,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A cirok behozatala még nagyobb ütemben, 86,2 százalékkal nőtt.
A szójabab esetében más mechanizmus érvényesül. Heilongjiangban a túlzott csapadék csökkentheti a talaj hőmérsékletét és a növényeket érő napsugárzás mennyiségét, ami a termés minőségére, ezen belül akár a fehérjetartalomra is hatással lehet. Az ország szójatermő területe közben várhatóan kissé csökken, mivel a gazdálkodók egy része a jövedelmezőbb kukoricatermesztést választja. Ez azonban önmagában nem feltétlenül jelent nagyobb importigényt: Kínában a hazai, nem génmódosított szóját elsősorban élelmiszerként, az importált szóját pedig főként takarmány-előállításra használják.
A gyapottermelésnél viszont koncentráltabb a kockázat. Hszincsiang adja Kína gyapottermelésének több mint 90 százalékát, a térségben pedig tartós hőség és kevés csapadék nehezíti a termesztést. A kedvezőtlen körülmények csökkentették az egyes növényeken kialakuló gyapottokok számát, és egyes aszályos területeken növelték a termésveszteség kockázatát. Kína az idei év első hét hónapjában már 1,02 millió tonna gyapotot importált, csaknem annyit, mint 2025 teljes évében.
Az időjárási károk
Az időjárási helyzet a kínai–amerikai agrárkereskedelem szempontjából is figyelemre méltó. Kína a kereskedelmi konfliktus enyhítését célzó megállapodás keretében 2028-ig évente 17 milliárd dollár értékű, szójababon kívüli amerikai mezőgazdasági termék vásárlását vállalta.
A nagyobb volumenű beszerzések azonban egyelőre nem indultak meg a várakozásoknak megfelelően. Ha a hazai termés minősége vagy mennyisége romlik, az időjárási károk olyan importigényt teremthetnek, amelyben az amerikai kukorica, cirok és gyapot is szerepet kaphat.
A termelés értékelésénél ezért nem elegendő azt vizsgálni, hogy hány tonna termett: legalább ilyen fontos, hogy a betakarított termény milyen minőségben és milyen célra használható fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az időjárási károk nyomon követése egyre inkább a terménypiacok, a takarmányellátás és az agrárkereskedelem alakulásának megértéséhez is nélkülözhetetlen.
