Az invazív rovarfaj jelenlétét először a magyar–ukrán határnál igazolták a szakemberek. A faj hazai regisztrálása egyébként az Európai Unióban az első eset volt. A kártevő jelenléte igen nagy problémát feltételez, mert ahogy Észak-Amerikában és Kelet-Európa egyes részein tömeges kőrispusztulást okozott, úgy hazánk kőrisállományára is ez a sors várhat… Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a szükséges növényegészségügyi intézkedések részeként fokozott ellenőrzést rendelt el.

A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti. Lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet. A kifejlett egyedek hossza 8-14 milliméter, színük fémesen csillogó zöld árnyalatú.

Megjelenését feltételezheti a kőrisfák lombvesztése, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, azon repedések is előfordulhatnak. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 centiméter hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat.

A hazai kőrisfajok pusztulását eddig a Hymenoscyphus fraxineus néven ismert, és szinte egész Európában jelen lévő gombafaj okozta, ami a ’90-es években Japánból került Európába, majd rohamosan elterjedt az egész kontinensen. Nálunk 2008-ban írták le először, és mára már több ezer hektárnyi erdőben megtalálták országszerte. Ez a gomba hajtáshervadást, az 1-2 éves vesszők és a kéreg elhalását okozza. Úgy tűnik, a virágos kőris ellenálló a gombával szemben, és az invazív amerikai kőris is kevésbé érzékeny rá.

A jelen helyzet azt sejteti, hogy a gomba okozta károkat a karcsúdíszbogár csak tetézi, egyes feltételezések szerint az is elképzelhető, hogy a hazai kőrisfajok évtizedek múlva kipusztulhatnak Magyarország területéről. Öröm az ürömben, hogy bizonyos kőrisfajok a gombabetegségekkel szemben ellenállóbak, így azok szelektálásával a kőrisállomány túlélési esélye nőhet.