Hónapok óta tart a szárazság
Az idei nyáron Magyarország jelentős részét rendkívüli aszály sújtotta, sújtja. A HungaroMet adatai szerint az április 1-jétől eltelt 150 nap több mint 82 százalékában az ország legalább 30 százalékán közepes vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály állt fenn. Pest vármegyében eddig 133, Hajdú-Biharban 131 aszályos napot regisztráltak.
A probléma nem egyszerűen az, hogy kevés eső esik, hanem az, hogy hónapok óta halmozódik a vízhiány. Augusztus 26-ig az előző 30 nap csapadékhiánya országszerte 30–70 milliméter, a 90 napos hiány többnyire 70–160 milliméter volt. Az Alföld nagy területein egy hónap alatt még 5 milliméter eső sem hullott. A talaj nedvességtartalma az ország nagy részén a növények számára hasznosítható vízkészlet mindössze 10–20 százalékára csökkent, ami a HungaroMet szerint évtizedek óta nem tapasztalt állapot.
Félsivataggá válik Magyarország?
Gyakran hallani, hogy ilyen paraméterek mellett Magyarország már félsivatagi éghajlatúnak tekinthető. Ez azonban így általánosságban nem pontos. Magyarország éghajlata továbbra sem sorolható hivatalosan a félsivatagi klímák közé, a Köppen-féle rendszer szerint az ország nagy része meleg mérsékelt, forró nyarú éghajlatú. Ugyanakkor a hazai tájak többségét már az 1991–2020-as adatok alapján is a „meleg–száraz” kategóriába sorolják. Egy-egy rendkívül száraz nyári időszak alatt viszont a vízháztartás valóban mutathat félsivatagos jellegű állapotokat.
Hőkupolák alatt a Kárpát-medence
A nyári helyzetet a rendkívüli meleg is súlyosbította. Június végén Európát intenzív hőhullám érte el, majd július végén egy hosszabban fennálló forróság alakult ki, amely éppen a Kárpát-medence térségében tetőzött. A köznyelv ezeket gyakran hőkupolaként említi.
A hőkupola olyan tartós légköri helyzet, amelyben magas nyomású légtömeg alatt a levegő lefelé áramlik, közben felmelegszik, gátolja a felhő- és csapadékképződést, így a felszín közelében napokon át felhalmozódhat a hő. Ilyenkor éreztük azt, hogy éjszaka is meleg maradt, nem sokat csökkent a nappali forróság.Fontos azonban, hogy a hőkupola nem pontos szinonimája a hőhullámnak, nem minden hőhullám mögött áll hőkupola.
Augusztusi „ősz” az erdőkben
A HungaroMet is jelezte, hogy az erdők egyre többfelé sárgulnak és a levelek száradnak. Ez azonban nem valódi őszi lombhullás, hanem stresszreakció. A levelek fenntartása jelentős vízveszteséggel jár. Súlyos vízhiányban a növény bezárja gázcserenyílásait, csökkenti fotoszintézisét, majd egyes leveleitől idő előtt megszabadul. Így kisebb lesz a párologtató felület, és nő az esélye annak, hogy a törzs, az ágak és a gyökérzet túlélje a száraz időszakot.
Mi történik, ha minden nyáron lehullanak a levelek?
Rövidebb lesz a fotoszintetikusan aktív időszak, kevesebb szénhidrátot tud a fa elraktározni, gyengül a hajtás- és gyökérnövekedés, romlik a következő évi virágzás és termés, és csökken a betegségekkel, kártevőkkel, valamint a téli fagyokkal szembeni ellenálló képesség. Ha a nyári lombvesztés rendszeressé válik, már nem egyszerűen egy-egy rossz év következményéről beszélünk. Megváltozhat az erdők fajösszetétele is: a nagyobb vízigényű fafajok fokozatosan visszaszorulhatnak, miközben a szárazságot és hőséget jobban tűrő fajok kerülhetnek előnybe. A mostani augusztusi „korai ősz” ezért nem pusztán látványos jelenség, hanem figyelmeztetés arra, hogy a növényzet alkalmazkodóképességének is vannak határai.
