A Reutersnek nyilatkozó iparági és kormányzati források szerint a rögzített ár egyelőre nem változik. Ez azért figyelemre méltó, mert az ország a világ egyik meghatározó kakaótermelője, így az ottani termelői ár nemcsak a gazdálkodók jövedelmére, hanem a régiós kakaókereskedelemre is hatással lehet.
A mostani árszint jelentős visszalépés a tavalyi szezon kezdetéhez képest. Elefántcsontpart 2025/26-ban kilogrammonként 2800 CFA frankos rekordárat határozott meg, ám 2026 márciusában 1200 CFA frankra csökkentette a garantált felvásárlási árat.

Fotó: pxhere.com
A háttérben az állt, hogy a kakaó világpiaci ára a korábbi történelmi csúcsokról meredeken visszaesett. A termelők számára ez azt jelentette, hogy a korábbi magas árszintet az állam már nem tudta ugyanúgy fenntartani.
A nemzetközi piacon újra drágult
A helyzetet ugyanakkor árnyalja, hogy a világpiaci jegyzések azóta ismét jelentősen emelkedtek. Március elején a kakaó tonnánként mintegy 2100 font körül forgott a londoni piacon, június végére pedig megközelítette a 3800 fontot. Ezt követően az ár már a 4800 fontos szint fölé is került. Vagyis miközben a nemzetközi piacon újra drágult a kakaó, az elefántcsontparti termelők által kapott hivatalos ár várhatóan változatlan marad.
Ezzel az ország igyekszik kiszámíthatóbbá tenni a termelők bevételét és az exportőrök ellátását, ugyanakkor a rendszer azt is jelenti, hogy a későbbi világpiaci áremelkedések előnyeit nem lehet teljes egészében átadni a gazdálkodóknak. A Reuters forrásai szerint a CCC több mint 1,1 millió tonna kakaóra kötött előzetes üzleteket alacsonyabb árszinten.
Ez magyarázza azt is, miért került a kormány elé egy viszonylag szűk, 1200–1500 CFA frankos ársáv. A források szerint az ársáv alapját a március és június között megkötött előzetes értékesítések átlagára adta. Egy Abidjanban működő európai exportcég vezetője úgy vélte, hogy az 1300 CFA frank feletti termelői ár már nehezen lenne indokolható, a 1200 CFA frank pedig reálisabb választás lehet.
A döntés mögött költségvetési megfontolások is állnak
Ha az állam a világpiaci árak emelkedése miatt a termelőknek magasabb garantált árat állapítana meg, miközben a korábbi értékesítési szerződések alacsonyabb árakat rögzítenek, a különbséget részben közpénzből kellene finanszírozni. A kormányzati forrás szerint ez milliárdos többletkiadást jelentene. A jelenlegi ár fenntartása ezért nem feltétlenül a piaci árak figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem a korábban vállalt értékesítések és az államháztartás teherbíró képességének következménye.

A termelői ár azonban a kakaótermelők szempontjából komoly kérdéseket vet fel. Ha a gazdálkodók azt tapasztalják, hogy a világpiaci árak emelkedése csak korlátozottan jelenik meg a felvásárlási árban, csökkenhet az ösztönzés a termelés fenntartására vagy bővítésére. Ez különösen fontos olyan ágazatban, ahol a termelési költségek, a munkaerő, a növényvédelmi ráfordítások és az időjárási kockázatok egyaránt befolyásolják a gazdaságok jövedelmezőségét.
A régiós kereskedelem szempontjából további kockázatot jelenthet az árkülönbség a szomszédos országokkal. Ghána, a világ második legnagyobb kakaótermelője, az új szezonban várhatóan mintegy 2000 CFA franknak megfelelő termelői árat tart fenn.
Ez jelentősen magasabb az Elefántcsontparton tervezett 1200 CFA franknál. Az iparági szereplők ezért attól tartanak, hogy a két ország közötti árkülönbség ösztönözheti a kakaó illegális átirányítását Ghána, illetve Libéria és Guinea felé.
Az iparági szereplők becslése szerint Guinea éves kakaóexportja eléri a 100 ezer tonnát, Libériáé pedig mintegy 30 ezer tonna. Ezek az adatok önmagukban nem bizonyítják az elefántcsontparti eredetű kakaó illegális átáramlását, de jól mutatják, hogy a régió kereskedelmi útvonalai és az árkülönbségek szorosan összefüggnek.



