A kutyák például füvet ehetnek gyomorpanaszok esetén, egyes tanzániai csimpánzok bizonyos növények kérgét rágják a bélparaziták ellen, a hernyók pedig mérgező növényeket fogyasztanak, amelyek elpusztíthatják az őket megtámadó parazitákat. Az orángutánok képesek gyógyhatású leveleket felkutatni sebkezelés céljából. Sőt, poszméhek esetében is bizonyított tény, hogy bizonyos betegségek esetén gyógyhatású növényeket látogatnak. Egyes madarak cigarettacsikkekkel bélelik a fészküket, hogy távol tartsák az élősködőket.
Egy nemzetközi kutatócsoport, a SELFCURE projekt most azt vizsgálja, hogy a denevérek is képesek-e hasonló módon segíteni saját gyógyulásukat. A kutatók arra kíváncsiak, hogy betegség vagy fertőzés esetén megváltoztatják-e viselkedésüket: kisebb területen keresnek-e táplálékot, többet pihennek-e, eltávolodnak-e társaiktól, vagy esetleg bizonyos gyümölcsöket és növényeket választanak, amelyek gyógyhatású anyagokat tartalmaznak – írja a Phys.org.
Fotó: Zdeněk Macháček, Unsplash
A denevérek különösen érdekesek ebből a szempontból. Hosszú életű, társas állatok, kiváló térbeli memóriával rendelkeznek, és képesek egymástól tanulni. Egyes fajok információt osztanak meg a megfelelő pihenőhelyekről vagy a táplálékban gazdag területekről. A kutatók ezért azt is szeretnék megtudni, hogy az öngyógyításra vonatkozó ismereteket képesek-e egymástól elsajátítani.
A vadonélő legöregebb denevér 41 éves volt. A tudósok azt remélik, hogy az állatok különleges immunrendszerének és betegségekkel szembeni ellenálló képességének megértéséből az emberi gyógyászat is tanulhat.
Mit választanak a beteg denevérek?
A SELFCURE projekt 2023-ban indult. A kutatók korábbi kísérletekben már azt tapasztalták, hogy a mesterségesen megbetegített denevérek más gyümölcsöket választottak, mint egészséges társaik. Néhány olyan növényi táplálékot is fogyasztottak, amelyről ismert, hogy gyógyhatású vegyületeket tartalmaz, vagy amelyet a hagyományos gyógyászatban használnak.
A kutatók most természetes környezetben is vizsgálták az állatokat. Panamában, Gamboa egyik alagútjában élő denevéreket fogtak be, majd részletes egészségügyi vizsgálatnak vetették alá őket. Megmérték többek között a súlyukat és testhőmérsékletüket, valamint vér-, bélsár- és egyéb mintákat vettek tőlük.
A denevéreket ezután három csoportra osztották. Az egyik csoport egyszerű sóoldatot kap, a másik kettő pedig olyan anyagokat, amelyek egy bakteriális, illetve vírusos fertőzéshez hasonló immunválaszt váltanak ki. Az állatok ettől nem lesznek valóban betegek, de szervezetük átmenetileg úgy reagál, mintha fertőzéssel küzdene. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint ahogy mi emberek érezzük magunkat a védőoltások után. Előfordulhat például láz, levertség vagy étvágytalanság. A kutatók eközben megfigyelték, hogyan változott a viselkedésük.
