A spanyol háztartások élelmiszer-pazarlása ugyan jelentősen mérséklődött az elmúlt öt évben, a javulás üteme azonban megtorpanni látszik – írja a hortoinfo.es. A 2025-ös adatok szerint a probléma súlypontja továbbra is az otthonokban van: a kidobott élelmiszer és ital 97,5 százaléka háztartásokból származott. Különösen nagy arányt képviselnek a gyorsan romló friss termékek, mindenekelőtt a gyümölcsök és zöldségek.

A spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium éves élelmiszer-pazarlási jelentése szerint 2025-ben összesen 1 129,9 millió kilogramm vagy liter élelmiszer és ital vált hulladékká. Ez 269,2 millió kilogrammal vagy literrel kevesebb, mint 2020-ban, vagyis öt év alatt 19,2 százalékos csökkenést jelent. A kedvező tendencia ugyanakkor az utóbbi időszakban stabilizálódott, ami arra utal, hogy a további mérsékléshez újabb, célzott beavatkozásokra lehet szükség.

A pazarlás 46 százalékát tették ki

A legnagyobb kihívást a fel nem használt élelmiszerek jelentik. Ezek adták a háztartási élelmiszer-pazarlás 77,5 százalékát. E kategórián belül a gyümölcsök önmagukban 32,1 százalékot képviseltek, a zöldségek és egyéb zöldségfélék pedig további 13,9 százalékot. Együttesen tehát a gyümölcsök és zöldségek a fel nem használt élelmiszerekből származó háztartási pazarlás 46 százalékát tették ki.

Ez az arány nem pusztán azért figyelemre méltó, mert a friss termékek nagy mennyiségben kerülnek a szemétbe. A gyümölcsök és zöldségek jelentős része rövid eltarthatóságú, minőségük gyorsan romlik, ezért a vásárlás, a tárolás és a felhasználás időzítése különösen fontos.

A gyümölcsök és zöldségek után a tejtermékek következtek 13,4 százalékos aránnyal, majd az italok 6,2, a friss kenyér pedig 4,9 százalékkal. A pazarlás másik fontos forrását a már elkészített ételek jelentik. Ezek között a hüvelyesekből készült fogások adták a legnagyobb részt, 17,3 százalékot, a saláták és zöldségételek 14, a húsételek pedig 13,5 százalékot képviseltek. A hüvelyes, saláta- és zöldségételek együttesen az összes kidobott készétel 31,3 százalékát tették ki.

Egy átlagos spanyol lakos 2025-ben 24,3 kilogramm vagy liter élelmiszert és italt pazarolt el. Ez ugyan mindössze 0,3 százalékos javulás 2024-hez képest, de a 2020 óta bekövetkezett változás már lényegesen nagyobb. A minisztérium értékelése szerint ebben szerepet játszhatott a fogyasztók növekvő tudatossága is.

Itt semmit sem dobunk ki

A számok egyben azt is megmutatják, hol lehet a leghatékonyabban beavatkozni. Mivel a pazarlás döntő többsége a háztartásokban keletkezik, nem elegendő kizárólag a termelés és az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyságát javítani. A háztartások mindennapi döntései – például a bevásárlás megtervezése, a  megfelelő mennyiség megvásárlása, a friss termékek helyes tárolása és a maradékok felhasználása – közvetlenül befolyásolják, mennyi élelmiszer végzi hulladékként.

Ezt a megközelítést tükrözi a spanyol minisztérium új, „Aquí no se tira nada”, vagyis „Itt semmit sem dobunk ki” elnevezésű kampánya is. A kezdeményezés kifejezetten a háztartásokra összpontosít, mert ezen a területen látják a további javulás legnagyobb lehetőségét.

A spanyol tapasztalat ezért túlmutat az ország élelmiszer-hulladékának statisztikáján. A gyümölcsök és zöldségek magas aránya azt jelzi, hogy a pazarlás csökkentésében nem feltétlenül új technológiák jelentik az egyetlen lehetőséget. A mindennapi fogyasztói gyakorlatok kisebb változtatásai – a vásárlás előzetes megtervezésétől a megfelelő tároláson át a maradékok felhasználásáig – jelentős szerepet kaphatnak abban, hogy a már elért eredmények után újra csökkenő pályára álljon az élelmiszer-pazarlás.