A probiotikus élelmiszerek az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak a bélrendszer egészségével kapcsolatban – írja a health.com. Ide tartozhatnak többek között az élő mikroorganizmusokat tartalmazó fermentált tejtermékek és más erjesztett élelmiszerek. Felmerül azonban a kérdés: számít-e, hogy ezeket reggel, délben vagy este fogyasztjuk?
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy létezne egyetlen ideális napszak a probiotikus élelmiszerek fogyasztására. Sokkal fontosabbnak tűnik a rendszeresség. A kedvező hatás szempontjából ugyanis nem az a lényeg, hogy valaki pontosan mikor eszik ilyen élelmiszert, hanem hogy azok tartósan helyet kapjanak a kiegyensúlyozott étrendben.
Az viszont már nem feltétlenül mindegy, hogy önmagukban vagy étkezés részeként fogyasztjuk őket. A gyomor erősen savas környezete sok mikroorganizmus számára komoly akadályt jelent. Más élelmiszerek jelenléte mérsékelheti ezt a hatást, így bizonyos probiotikus mikroorganizmusok nagyobb eséllyel élhetik túl az emésztőrendszeren való áthaladást. Emiatt praktikus lehet a probiotikus élelmiszereket valamelyik főétkezéshez kapcsolni.
A bél nyálkahártyája fontos immunológiai határfelület, a mikrobiom pedig többféle módon kölcsönhatásba lép az immunrendszerrel. Ebből azonban nem következik, hogy egyetlen probiotikus élelmiszer önmagában „megerősíti” az immunrendszert. A hatás függ az adott mikroorganizmustól, az elfogyasztott mennyiségtől és az étrend egészétől is.
A probiotikus élelmiszerek mellett ezért a prebiotikus rostokra is érdemes figyelni. Ezek olyan, az emberi emésztésnek részben ellenálló összetevők, amelyeket bizonyos bélbaktériumok képesek hasznosítani. Ilyen rostforrás lehet például a zab, a fokhagyma, a spárga vagy az alma. A gyakorlatban tehát nemcsak az számít, hogy juttatunk-e élő mikroorganizmusokat a szervezetbe, hanem az is, milyen étrendi környezetet biztosítunk számukra.
A mikrobiom szempontjából különösen fontos az étrend változatossága. A zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonafélékben, diófélékben és magvakban gazdag táplálkozás sokféle rostot és növényi vegyületet biztosít. Ezzel szemben a kevéssé változatos, nagy arányban ultrafeldolgozott élelmiszerekre épülő étrend kedvezőtlenül befolyásolhatja a bél mikrobiális közösségének összetételét és működését.
A probiotikus élelmiszerek hatását ráadásul nem lehet az életmód többi elemétől teljesen elválasztani. Az alvás, a tartós stressz, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás és bizonyos gyógyszerek egyaránt kapcsolatban állhatnak a bélmikrobiommal. Ez is azt mutatja, hogy a bélrendszer egészségének támogatására nincs egyetlen, minden mást helyettesítő élelmiszer vagy tökéletes fogyasztási időpont.
Bizonyos gyógyszerek szedése mellett külön megfontolások is szükségesek lehetnek. Antibiotikum-kezelés során például az alkalmazott készítménytől és a probiotikum típusától függhet, van-e jelentősége az időbeli elkülönítésnek.
A mindennapokban tehát egyszerűbb a helyzet, mint azt a „tökéletes időzítést” kereső tanácsok sugallják. A joghurtot nem szükséges kizárólag reggel, a savanyú káposztát pedig meghatározott órában fogyasztani. Sokkal többet számít, hogy az élő mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek rendszeresen, változatos növényi táplálékokkal együtt jelenjenek meg az étrendben.
