Az Amszterdam és Hága között elterülő, ingoványos földeken Sander Roeleveld gazdálkodó Hollandia első rizstermését takarította be – számol be a Phys.org. A területet csatornák tucatjai szabdalják, és mintegy két méterrel fekszik a tengerszint alatt. A növény számára szükséges víz tehát rendelkezésre áll, a melegedő éghajlat pedig a megfelelő hőmérsékletet is biztosítja immár. Emiatt lehetséges, hogy új mezőgazdasági termékként megjelent a holland szőlő és bor, és hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet a rizs is.
A rizstermesztés mögött álló kutatók abban bíznak, hogy ez a gabona egy másik, az országot régóta sújtó környezeti problémára is megoldást jelenthet. Hollandia tőzeges talajai ugyanis a kiszáradás következtében süllyednek. Emiatt az amúgy is alacsonyan fekvő területek még mélyebbre kerülnek.
„Ez egészen rendkívüli” – mondta az AFP hírügynökségnek Philippe Terheggen, a Land van Ons nevű szervezet elnöke, amely a rizs termesztéséhez szükséges földterületet biztosította.
– tette hozzá.
Egyelőre kísérleti projektről van szó, mindössze 0,6 hektáron, ahol a szervezők mintegy három tonna, rövid szemű, elsősorban sushihoz vagy rizottóhoz alkalmas rizs betakarítását remélik. A kutatók mintegy 30 különböző rizsfajtát vizsgálnak. A termesztett fajták között Oroszországból, Kínából, Japánból és Üzbegisztánból származók is vannak, hogy kiderüljön, melyek alkalmazkodnak a legjobban a holland éghajlathoz.
Roeleveld, aki saját magát „úttörőnek” tartja, szeretné megmutatni más gazdáknak is, hogy lehet rizst termeszteni a holland tőzeges, lápos talajon.
„Az a célom, hogy megmutassam: a vizes élőhelyeken a füvön kívül más növényeket is lehet termeszteni” – mondta a gazdálkodó az AFP-nek. Hozzátette, hogy ugyanakkor érthető a gazdálkodók bizalmatlansága, hiszen évszázadok óta a tejtermelés a fő bevételi forrása az ilyen ingoványos területeken élő termelőknek.
Őrültségként indult, komoly környezetvédelmi vonatkozása lehet
A projekt azonban jóval többről szól, mint a mezőgazdasági termelés diverzifikálásáról. A kutatók szerint a kísérlet Hollandia egyik legmakacsabb környezeti problémájának kezelésében is segíthet. Az ország területének mintegy tizedét tőzeges területek alkotják. Ezeket a gazdálkodók általában lecsapolják, hogy füvet termeszthessenek rajtuk a szarvasmarhák takarmányozására.
A tőzeg kiszáradásával azonban évente több millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, miközben a talaj a leginkább érintett területeken évente akár több centiméterrel is süllyedhet.
Az ördögi kör megszakításának egyetlen módja, ha a földeket folyamatosan nedvesen tartják. Csakhogy ilyen körülmények között a gazdálkodók eddig nemigen tudtak mit termeszteni rajtuk – legalábbis mostanáig.
