A Gazdák és Vidék Európai Vidékpolitikai Klub rendezvényén elhangzott előadások szerint a jogi és pénzügyi feltételek mellett legalább ilyen fontos a tudásátadás, a személyre szabott tanácsadás és az átadó, illetve az átvevő többéves együttműködésének támogatása, és a téma nem utolsó sorban erős érzelmi kérdéseket is felvet. Az AGRYA-Fiatal Gazdák és a Pannon Vidék Szövetség 2026. október 1-jén rendezvénysorozatot indít Gazdák és Vidék – Európai Vidékpolitikai Klub címmel. A tervek szerint a havonta visszatérő események a tágan értelmezett európai vidékpolitika egy-egy rész kérdésével foglalkoznak.
A gazdák öregszenek, az átadás azonban sokszor még várat magára
Hamza Eszter, a „Mit mondanak az idősebb gazdálkodók? A gazdaságátadás dilemmái” című előadásában egy friss kutatás előzetes eredményeit ismertette. A gazdaságszerkezeti összeírás mintegy 15 éves adatsora alapján egyértelmű tendencia rajzolódik ki: nő a 65 év feletti gazdálkodók aránya, és ezzel egyidejűleg csökken a 40 év alattiaké. Mindez a gazdaságok számának és a vidéki népesség csökkenése mellett zajlik.
A 2023-as adatok szerint a 60 év feletti gazdálkodókat arról kérdezték, hogyan képzelik el gazdaságuk jövőjét. 37 százalékuk még nem tudta, vagy nem is gondolkodott ezen, míg 17 százalékuk hosszú ideig továbbra is maga szeretné vezetni gazdaságát.
Az AKI társadalomkutatási osztályának vezetője szerint az átadás halogatásának nem pusztán gazdasági okai vannak. A gazdaság sok esetben egy élet munkája, a földhöz pedig erős érzelmi kötődés társul. A gazda számára a döntési jog átadása is komoly törést jelenthet. Az idősebb nemzedék számára a megélhetés kérdése sem mellékes: az átadás után biztosítaniuk kell saját jövedelmüket. Sok esetben a családi konfliktusok és a bonyolult jogi-adminisztratív folyamatok is késleltetik a döntést.
A kutatás szerint jobb a helyzet, mint amit a statisztika mutat
Az említett adatok alapjául szolgáló felmérés mintegy 410 kitöltésnél tartott, az előzetes elemzés pedig 336 válaszadó alapján készült. A minta elsősorban olyan egyéni gazdálkodókat tartalmazott, akik ténylegesen mezőgazdaságból élnek, és egyben tulajdonosok és gazdaságvezetők is. A válaszadók mintegy 60 százaléka öt éven belül felhagyna a gazdálkodással, vagy komolyan fontolgatja ezt. További 20–25 százalék még bizonytalan, és nem igazán szeretne foglalkozni a kérdéssel.
Az átadást a többség családon belül képzeli el. A válaszadók többsége a gazdálkodást élete munkájának és családi örökségének tekinti, és inkább családtag számára adná tovább a tevékenységet. A döntési jog átadásával kapcsolatban árnyaltabb a kép: körülbelül a válaszadók negyede nehezen tudná átadni a döntési pozíciót, míg nagyjából a fele úgy érzi, hogy erre képes lenne. A tudásátadás jelentősége egyértelmű. A gazdálkodók mintegy 90 százaléka fontosnak tartja, hogy tapasztalataival és tanácsaival segítse az utódját.
A kutatás szerint ráadásul az átadás sok esetben már el is kezdődött. A válaszadók mintegy fele már tett valamilyen jogi előkészítő lépést, körülbelül egyharmaduk pedig eljutott a gazdaságátadási szerződés megkötéséig, illetve a hatósági nyilvántartási folyamatok megindításáig. Az érintettek jelentős része egy éven belül lezárta a szerződéskötést.
