Magyarország éves csapadékmennyisége hosszú távon nem csökkent folyamatosan, sőt egyes harmincéves időszakok között növekedés is kimutatható. Közben azonban jelentősen melegedett az éghajlat, változott a csapadék éven belüli eloszlása, gyakoribbak a hosszú csapadékmentes időszakok, és ugyanabból a lehullott vízmennyiségből egyre több párolog el. Mezőgazdasági szempontból ezért nemcsak az a kérdés, mennyi eső hullik egy évben, hanem az is, hogy mikor, milyen intenzitással és milyen állapotú talajra érkezik.
Nem egyszerűen egyre kevesebb az éves csapadék
Ha az elmúlt közel száz évre tekintünk vissza, érdekes kép rajzolódik ki. A HungaroMet homogenizált országos adatai alapján az 1931–1960 közötti időszakban – amely nagyjából az 1950-es évek éghajlati viszonyait is jellemzi – az éves országos átlagos csapadék 628 milliméter körül alakult.
Az 1961–1990-es időszakban ez mintegy 593 milliméterre csökkent. Az 1971–2000 közötti harmincéves időszak még szárazabb volt, átlagosan mintegy 583 milliméterrel, majd az 1981–2010-es normál már körülbelül 600 millimétert adott. A jelenleg használt 1991–2020-as éghajlati normál országos éves átlaga ismét valamivel magasabb, körülbelül 616–617 milliméter. Vagyis hibás lenne azt állítani, hogy Magyarországon az 1950-es évektől napjainkig folyamatosan és nagymértékben csökkent az éves csapadék. Az éves összeg rendkívül változékony, és a csapadék esetében sokkal kevésbé figyelhető meg egyirányú trend, mint a hőmérsékletnél. A XX. század elejétől számított hosszú távú csapadéktrend enyhén csökkenő, de az utóbbi évtizedek harmincéves átlagai nem mutatnak egyszerű kiszáradási sort.
A mezőgazdaság szempontjából azonban ez nem megnyugtató. Az 1991–2020-as időszakban például az 1961–1990-es időszakhoz képest az éves csapadékösszeg valamivel magasabb, miközben az áprilisi csapadék mintegy 10 százalékkal visszaesett. Ezzel szemben szeptemberben és októberben jelentősen nőtt a csapadék mennyisége. Vagyis a víz egy része egyszerűen nem akkor érkezik, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Ehhez társul a hőmérséklet emelkedése. Melegebb levegőben nagyobb a légkör párologtató ereje, nő a lehetséges evapotranszspiráció, gyorsabban veszít vizet a növény és a talaj. Így azonos, például 600 milliméteres éves csapadék ma mezőgazdasági szempontból kevesebbet érhet, mint évtizedekkel korábban.
2026-ban már nemcsak aszályról, hanem jelentős vízkészlethiányról beszélhetünk
A 2026-os év különösen szemléletes példa, mert a tavasz országos csapadékösszege mindössze 79,5 milliméter volt, miközben az 1991–2020-as átlag körülbelül 139 milliméter. Ez 43 százalékos hiányt jelentett. A nyár még szélsőségesebb lett. Országosan mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami a sokévi átlagnak csupán 36 százaléka. A 2026-os nyár ezzel 1901 óta a legszárazabb lett Magyarországon, miközben középhőmérséklete 2,6 Celsius-fokkal meghaladta az 1991–2020-as időszakét. A tavaszi és nyári normál csapadék együttesen mintegy 343 milliméter lenne, ezzel szemben 2026-ban ebben a hat hónapban csak körülbelül 154 milliméter hullott országos átlagban. Ez önmagában közel 190 milliméteres csapadékhiányt jelent.
A szárazság szeptemberben sem szűnt meg. A HungaroMet szeptember végén azt jelezte, hogy az előző 90 napban az ország nagy részén 130–170 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. Az Alföldön és a Dunántúl keleti részén három hónap alatt helyenként mindössze 10–30 milliméter esett. A 20 centiméternél mélyebb rétegekben sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet mindössze 10–20 százalékon állt. Ez utóbbi talán még fontosabb adat, mint maga a csapadékhiány. Nem lehet ugyanis egyetlen számmal megmondani, hogy országosan hány milliméter víz „hiányzik a talajból”.
