A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) október 20-án rendezte meg szentesi központjában hagyományos Őszi Hajtatási Szakmai Napját. Szóba került a hazai zöldséghajtatás aktuális piaci eredményei mellett a klímaváltozás kihívásai, az új kártevők elleni védekezés és a legfrissebb agrártámogatási hírek.

Nagypéter Sándor a szövetkezet termelői árualapjának további bővüléséről számolt be: a kápia paprika termelése közel 15%-kal, a kaliforniai és a pritamin paprikáé 10–15%-kal, a fürtös paradicsomé pedig több mint 20%-kal nőtt.

Az elnök üdvözölte a tegnapi kormányülésen bejelentett döntést a zöldség-gyümölcs árrésstop kivezetéséről. Kiemelte, hogy a szabad piaci viszonyok fenntartásához elengedhetetlen a tisztességes piaci szabályozás, és a kereskedelmi láncoktól nem fogadható el a túlzott árrésképzés visszatérése.

„A normális piaci viszonyokhoz elengedhetetlen a megfelelő piaci szabályozás. Biztos helyzetekben és rövid ideig indokolt lehet a piaci nagytőke korlátok között tartása, de ez nem működhet hosszú távon, irányított központosítással, valamint szakmai tudást és az adatok ismeretét nélkülöző beavatkozásokkal” – mondta Nagypéter Sándor.

A termelők jövője szempontjából kulcskérdésnek nevezte az adóterhek mérséklését is.

A 2020 óta elindított támogatási időszakban a termelői szervezetek operatív programján keresztül eddig közel 130 termelői felújítási program valósult meg összesen 5 milliárd forint értékben, amely egyszerűsített elszámolást és legfeljebb 50%-os támogatási intenzitást biztosított a gazdáknak. Az elnök azonban figyelmeztetett, hogy az elkövetkező két-három évben nem várható új kertészeti fejlesztési projekt kiírása hazánkban, így a szükséges korszerűsítésekhez a közeljövőben ezek az operatív programok biztosítanak majd lehetőséget.

Paradicsomhajtatás kihívásai

Súlyos aszály sújtotta Szentes térségét is, mindössze 100 milliméter csapadék esett a vegetációs időszakban – mutatott rá Benedikti Tamás, az Árpád Agrár Zrt. telepvezetője a paradicsomhajtatási értékelőjében. A tavaszi hirtelen, extrém fényintenzitás-ingadozások és a 39–40 °C-os hőhullámok komoly stresszt okoztak a növényállományban.

Ennek ellensúlyozására bevált a kétlépcsős árnyékolófestés – március végén bázis-, július elején pedig fekete festék alkalmazásával –, amelynek lemosását a hosszan tartó, napos ősz miatt augusztus végére, illetve szeptember közepére kellett halasztani. A belső hőmérséklet hatékony csökkentéséhez emellett elengedhetetlenek a magas nyomású párásítórendszerek, amelyek ma már minden üvegházban rendelkezésre állnak.

A növényvédelemben komoly fejtörést okozott egy új, agresszív ragadozó poloska, a Nesidiocoris tenuis megjelenése, amely nemcsak a kártevőket fogyasztja, de megszívogatja a főszárat is, és ez a hajtáscsúcs teljes elhalását idézi elő. (Bővebben az új jövevényről itt írtunk) A kórokozók közül a barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) továbbra is súlyos, akár 30–40%-os kárt is okozott egyes állományokban.

Mindezek ellenére a kontrollált üvegházas termesztés továbbra is stabil bázisnak tartja, hiszen míg a szabadföldi kultúrákban az extrém aszály miatt 30–50%-os terméskiesést könyveltek el, az üvegházakban a veszteség mindössze 5–10% körül maradt.