A folyószabályozás előtt az ország állóvizekben leggazdagabb területe volt a Kalocsai Sárköz, amelynek É-D-i kiterjedésű keskeny tőzeges lápvonulatának helyi elnevezése, az Őrjeg. E vidéket egykor erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak és a Duna elhagyott medrei hálózták be. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A vízjárta területeket többnyire szántóföldekké alakították.
A Dongó Őrjeg elnevezésű 20 hektáros föld egykoron bivalylegelő volt. Ám az elmúlt húsz-harminc évben természetvédelmi és gazdasági szempontból értéktelen kúszófüzes társulás alakult ki, a mellette található műút mentén pedig rengeteg szemetet raktak le illegálisan. A területet már kitisztították, és szeretnék visszaállítani a hajdani tájképjelleget, lehetőséget teremteni, hogy ismét elfoglalják az akár évszázadokkal ezelőtt is jelen lévő növénytársulások e vizenyős vidéket. Számos védett növényt is leltek itt, és remélik, hogy munkájuk során ismét fajgazdaggá válik a terület élővilága. Mindemellett a gazdasági racionalitást és hasznot bivalyok tartásával szeretnék megvalósítani.
youtube://v/bPKxV8kQHXA
A területen lévő munkákat irányító Sári Leonárd ökológiai gazdálkodóként él az Őrjegben. Az agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök képesítésű gazdálkodó a biogazdálkodás mellett kötelezte el magát. Ám ez nem érzelmi indíttatásból választotta, hanem a gazdasági racionalitás miatt.
Hiszen nem titok, hogy a természetközeli gazdálkodásnak a gazdasági racionalitáson kell alapulnia éppúgy, mint a vidék természeti és kultúrtörténeti értékein nyugvó fejlesztéseknek.
