0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 19.

A kétszerese is kevés lenne – hazánk legkisebb termálvízfűtésű kertészete

Imre György és felesége immár 40 éve kertészkednek Nagybánhegyesen. A kezdeti keresetkiegészítő tevékenység kinőtte magát, és félhektáros hajtatótelepük hamarosan megkaphatná hazánk legkisebb termálvízfűtésű kertészete címet – ha lenne ilyen. A további bővülést egyelőre megakadályozza a munkaerő hiánya.

A kertészetet 1980-ban alapította az Imre házaspár, a tejipari főállásuk mellett először paprikát termesztettek a 360 négyzetméteres kis fóliasátorban. A rendszerváltás környékén lett Imre György főállású mezőgazdasági kistermelő, akkorra már több fóliasátorban dolgoztak, a paprikáról pedig hamarosan kígyóuborkára váltottak. A nagy­bánhegyesi termelő 1994-ben már mezőgazdasági vállalkozóként tovább bővítette a kertészetet, a jelenlegi fél hektárból 4000 négyzetméter az üveggel és 1000 négyzetméter a fóliával borított felület. A technológia mindkettőben ugyanaz, a fóliaházban azonban lámpák is vannak, mert ott korábban palántákat neveltek.

Csak kígyóuborka

Régen egy ismerőse javasolta Imre Györgynek, hogy mindig olyan kultúrát érdemes választani, amelyet kevesen termesztenek. A kígyóuborka ilyen, a fő hajtatott zöldségfélék közül ebből van a legkevesebb. Előnye, hogy gyorsan termőre fordul, így ültetés után ez a kultúra termeli vissza a leghamarabb a költségeket. Termesztésének azonban kockázata is van bőven, ha nem megfelelően figyelnek rá, egy-két nap alatt tönkremehet az állomány. A peronoszpóra, a lisztharmat gyorsan és nagy károkat tud okozni.

A növényápolási munkákat főként a feleség, Erzsébet végzi, a szedés és a szállítás Imre György feladata.

Lányuk, Nikolett közgazdásznak tanul, de amikor tud, besegít a zöldmunkákba, a kereskedelmi szervezésbe és a számlázásba, amíg a főállásban ügyvéd Norbert fiuk a szerződések és a cég jogi ügyeinek a felelőse. A családtagok mellett jelenleg két alkalmazott dolgozik a kertészetben.

Szereti a meleget

Az üvegházi kultúrák közül a kígyóuborka hőmérsékleti igénye a legmagasabb, és az attól való eltérésre is igen érzékeny. Azonnal meglátszik a növényeken, ha például az optimális 21-ről 17 °C-ra csökken a hőmérséklet, magyarázta Norbert. A holland szakemberek szerint 15 °C alatt az uborka maradandó károsodást szenved, akár már három óra alatt, tette hozzá Imre György.

Nyáron párásítással hűtenek és festéssel árnyékolják az üvegházat, így a külső hőmérséklethez képest 5 °C-kal alacsonyabbat tudnak tartani a berendezésben. A művelőút fölé még fátyolfóliát is kihúznak, a szélső növényeken ugyanis könnyebben megjelennek a napégés tünetei, mint az állomány belsejében, ahol a növények árnyékolják egymást és kedvezőbb mikroklímát tartanak. A kedvezőtlen szélhatás csökkentésére a művelőút melletti növények két csöpögtetőtesten keresztül kapják a vizet, tápoldatot. Más kultúráktól eltérően a kígyóuborkára akár már augusztusban fűteni kell, és egészen júniusig szükség lehet az alkalmankénti melegítésre.

Szinte csupán egy hónap az, amikor nem kell bekapcsolni a fűtést.

A korábbi talajos termesztésről 1998-ban kényszerből tértek át a kőzetgyapotos hajtatásra. A talaj ugyanis már annyira fertőzött volt, hogy a metil-bromidos fertőtlenítés után egy hónappal újra felütötte a fejét a fonálféreg. Akkor még csak mintegy 20 hektáron termesztettek kőzetgyapoton hazánkban a mostani több száz hektár helyett. A talaj elhagyása akkora anyagi ráfordítás volt, mint a mostani termálkút-beruházás.

Kevés fajta

A termés több mint 80 százalékát áruházláncnak (Auchan) szállítják, és azt darabosan értékesítik. Ezért tavasszal (Grafito RZ) és ősszel (Climont RZ) is generatív fajtákat ültetnek, mert ezek nemcsak a főszáron nevelnek 30 dekás uborkákat, hanem a későbbi oldalhajtásokon is. Sok fajta az oldalhajtásokon hosszabb, nagyobb terméseket hoz, ez azonban a darabáras eladásnál hátrány. Mindkét fajtába beépítették a lisztharmat-rezisztenciát, de az az ősziben erősebb, és az a vírusok közül is többre ellenálló.

A tavaszi idény növényeit december végén, a két ünnep között ültetik, és június végén teremnek le, a júliusi palántázásból pedig november közepéig tartják termesztésben az állományt.

A palántákat már nem maguk nevelik, két éve a Floratom Kft.-től készen vásárolják.

Ezzel két héttel meghosszabbítható a szedési idő, és a többlettermés nemcsak a palánták költségét fedezi, de hasznot is termel. Az utolsó szedések idején a magok már el vannak vetve, de nem a kertészetben foglalják a helyet, mondta Imre György.

A kőzetgyapot táblákra ültetett növényeket tekeréskor kacsozzák is és az első terméseket ritkítják, hogy jól megerősödjön a lomb. Amíg a főágat terhelik, addig nem hoz oldalhajtást a tő. Az őszi időszakban vetéstől számítva mintegy 40 nap alatt éri el a 2 méteres magasságot, akkor visszacsípik, és megkezdődik az oldalhajtások képződése.

Ősszel nehezebb

A tavaszi kultúránál kizárólag biológiai növényvédelmet alkalmaznak. Az őszit nehezebb megvédeni, ezért fontos, hogy arra az időszakra minél ellenállóbb fajtát válasszanak. Ősszel a növényházak környékét rendszeresen permetezik, hogy a kórokozókat és kártevőket gyérítsék, és minél kisebb eséllyel jussanak be a berendezésbe. A házban pedig olyan növényi kivonatokat alkalmaznak, melyek nem befolyásolják a szedést, nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idejük.

A peronoszpóra jó esetben a megfelelő klímaszabályozással kivédhető.

Ha mégis fellépne, akkor azonban az egész állományt kezelni kellene, nem elegendő a foltkezelés, mondta a szakember. A liszteskék ellen a betelepített Macrolophus ragadozó poloskák állománya sikerrel veszi fel a harcot. Emellett a sárga ragadós lapok is segítenek gyéríteni a rovarkártevőket, melyek vírusvektorok is, így különösen fontos, hogy távol maradjanak a növényektől.

Folyamatosan figyelik az állományt, és a vírusgyanús növényeket azonnal eltávolítják, hogy elejét vegyék a további fertőzésnek. A fény intenzitásához igazított, számítógép vezérlésű klímaszabályozás, szellőztetés, tápoldatozás a növények védelmében is nagy előny.

Naponta szedés

A tavaszi állományban a vetéstől számított hetvenedik napra kezdődik a szedés. A második kultúra még gyorsabb, már negyven nap után leszedhető az első uborka a tőről. Naponta szednek, alulról haladnak felfelé a tövön a kötési sorrendben, de előfordul, hogy nem a legalsó termés a legnagyobb, hanem a kettővel fölötte levő.

A lényeg, hogy 30 dekagramm körüli legyen a termés tömege. Leszedés után 17 °C-ra teszik az uborkát, hogy ne melegedjen tovább, amíg a délutáni szállításra vár húszasával a rekeszekbe rakva.

A négyzetméterenként ültetett 1,75 tőről tavasszal 30, az őszi kultúráról átlagosan 20 kilogrammot szednek.

Itthon nem népszerű

Az Imre Kertészet 11 éve szállít az Auchan­nak. Az áruház szorgalmazta, hogy próbálkozzanak miniuborka hajtatásával is, hogy kiválthassák a fürtös uborkát, mert azon sok a konyhai feldolgozási veszteség. Ráadásul a mini kígyóuborkát ajánlhatták volna az epeproblémákkal küzdőknek is, mert az nem puffaszt, nem okoz görcsöket. Kis területen állították be a kísérletet, mindössze 600 tövet ültettek. Az áruházlánc üzleteiben sajnos a kereslet nem volt kiegyenlített, így nem lehetett tervezni vele. A szabadpiacon pedig szinte eladhatatlan volt a termés, a nagybani piacról csak a szlovákok vitték el, ha átjöttek hozzánk. A koktélparadicsommal ellentétben pedig a miniuborka árát nem lehetett annyival növelni, hogy ellensúlyozza a hagyományos típusnál 30 százalékkal kisebb hozamot, indokolta Imre György, hogy miért hagytak fel ennek a típusnak a termesztésével.

Komoly árverseny

Hazánk importra szorul kígyóuborkából, Marokkóból, Spanyolországból nagy mennyiségben érkezik áru, és Horvátországból, Görögországból is vásárolunk.

Külföldről többnyire fóliázott uborkákat hoznak, de a kereskedők egy része nálunk is csomagolja a terméseket.

Ami változott

Régen a hagyományos kis légterű, 2,8 méter gerincmagasságú fóliában a tavaszi kultúrában négyzetméterenként átlagosan 18 kilogramm termést szedtek. A gerinc 4 méterre emelésével és a szellőzőfelület növelésével már elérték a 26 kilogrammot a fóliákban; a 30 kilogrammot azonban csak a 4,5 méter vápájú, kiegyenlített klímájú üvegház tudja, így a két ültetésből körülbelül 50 kilogrammot szednek. Ráadásul az üvegházban a fóliacserével sem kell küszködni.

Egyesek szerint három kultúra ültetésével meglehet a 70 kilogramm, bár ezt a nagybánhegyesi kertész kissé sokallja. Még akkor is, ha a finnek az éjjel-nappali megvilágítással 100-110 kilót szednek négyzetméterenként. Az azzal járó többletköltséget pedig hazánkban biztosan nem fizetnék meg a fogyasztók.

Nyáron ez nem igazán szerencsés, véli a szakember. Az uborka a szedéstől számított 7-10 napig fólia nélkül is friss marad. Csomagoláskor melegítve ráfeszítik a fóliát az uborkára, emiatt a termés keménynek tűnik, még ha már puha is. Ilyen formában nagyon sokáig eláll, de a minősége jelentősen romolhat.

Az áruházak igyekeznek minél hosszabban magyar árut kínálni, de csak akkor, ha az nem drágább a külföldinél. A kígyóuborka egész évben fogy, de általában április–májusban megugrik a kereslete, mint a többi primőrnek. Az árat a kereslet-kínálat mozgatja. Ha nálunk enyhe a tél, de Spanyolországban valamiért tönkremegy az állomány, akkor jó ára lesz a magyar uborkának és nagy mennyiség kell belőle. Ha hazánkban kemény tél van és emiatt nagy a fűtési költség, de külföldön van bőven uborka, akkor a hazai magasabb önköltség nem érvényesíthető az eladási árban. Az uborka ára tehát jóval kiszámíthatatlanabb például a paradicsoménál.

Idén a koronavírus-járvány legnagyobb vesztese a kígyóuborka.

A veszélyhelyzet bejelentésekor egy hétig mindent elvittek a vevők, utána azonban tíz napra megállt az értékesítés.

Az önköltségi ár feléért sem lehetett mennyiséget eladni, mondta a kertészet tulajdonosa.

Míg paradicsomból több száz, uborkából csak 30-40 fajtából választhatnak a kertészek. Imre György szerint az újabb fajtákat megéri figyelni, idén is tesztelnek kettőt-hármat az üvegházban. A fogyasztói igények nem nagyon változtak az utóbbi években. A szabadpiaci értékesítésnél szinte mindegy, mekkora az uborka, mert ott tömegre megy az eladás, de az áruházban darabáras. Az Imre Kertészetből naponta 6000 darab uborkát visznek az áruházláncnak, mert annyi fér a teherautóba. A maradék 15-20 százalékot a nagybani piacon értékesítik. Egy héten hat nap indul az autó a főváros irányába.

Piac van, munkaerő nincs

Részben pályázati forrásból két ütemben építették az üvegházat. Hamarosan beüzemelik a közelmúltban elkészült ter­málkutat is, 1200 méter mélyről percenként 1000 liter 73 °C-os víz jön fel belőle. Ez nagyban hozzájárul majd a termelési költség csökkentéséhez.

Magyarország legkisebb termálvíz-fűtésű kertészete lesz Imre Györgyéké, ha megtörténik az átállás, bár a kút 2,5 hektárnyi üvegház fűtésére is alkalmas lenne.

A munkaerőhiány azonban olyan mértékű, hogy kockázatos lenne további bővítést tervezni, mondta a kertész. Szerinte ennek az is az oka, hogy sok családban már a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit napi rendszerességgel dolgozni. Pedig az áruházlánc kétszer több uborkát is megvenne tőlük, és az uborka munkacsúcsa nem is hosszú, szezononként mindössze 2-3 hét. Akkor párhuzamosan kell végezni a növényápolást, szedést, amihez megbízható munkaerő kell.

Forrás: Kertészet és Szőlészet