„A Színművészetin a TV operatőri szakra 200 felvételizőből hatot vettek fel, amikor jelentkeztem. Szerencsére a soproni egyetemen kedvezőbb volt a statisztika, ezért voltam néhány évig a Szekszárdi Televízió operatőrei között a legjobb faipari mérnök. Később a Gemenc Rt. alkalmazottjaként már egy 1,3 megapixeles digitális kamerával rendelkeztem. Azóta összejött 20 év és 20 plusz megapixel is, jelenleg turisztikai és marketingosztály-vezetőként járom az ártéri erdőket. Sok fényképet készítek dokumentációként vagy illusztrációnak, de fotósként a dolgok véletlen együttállásai érdekelnek leginkább.
A fotó a frissen felépített madárlesen készült Gemencen, a Forgó-tó partján. Nem vagyok a korai ébredések híve, de ezt a hajnalt rászántam, hogy kipróbáljam az új turisztikai attrakciót még az átadás előtt.
Ahogy pirkadni kezdett, megkezdődött a színjáték is. Szinte mindenki fellépett a „darabban”, aki számít. Récék, kócsagok, szürke gémek vonultak fel-le, a rétisasok felültek az elszáradt fűzfa legmagasabb ágára. Később előbújtak a nádasból a vaddisznók is kagylót ropogtatni. A szarvastehén a semmiből bukkant fel, miközben életemben először és utoljára egy kakukkot sikerült lefényképeznem. A tehén nem sietett, talán várta a többieket, vagy csak a csülkeit áztatta. Közben megjöttek a fények is, így már csak egy seregélyt kellett kerítenem. Néhány perc múlva megérkezett ő is. Véletlenül…”
