Az egyik legellenállóbb nyúlfajta, amely jól tűri az erősen ragályos kokcidiózis fertőzést. A kedvező tulajdonságai miatt szeretik a tenyésztők, szakkifejezéssel élve, feljövőben van a fajta, vagyis egyre népszerűbb, még a kezdők körében is.
A megoldást ezekben az időkben a nagyszülők jelentették, akiknek számon tartotta, naplózta az állatait. Tíz éves korától már saját jószágai voltak, és mindegyiknek szakszerűen vezette a családfáját.
Ezt a tudást, tapasztalatot emelte tudományos szintre az egyetem elvégzésével, ahol leginkább a genetika izgatta. Az államvizsga dolgozatának 2010-ben kezdett neki, és a házinyúl színének genetikai determinizmusát kutatta. Azért éppen a nyulat választotta, mert szapora állat, ezért a genetikát jól lehet tanulmányozni. Ekkor még csak egy különleges színt szeretett volna létrehozni, de hamar rájött, hogy ha megvan a szallander, akkor erre alapozva ki lehet nemesíteni egy új nyúlfaját. Valahogy így keletkezett a hamuszürke szallander színű székely nyúl, amelynek hamar lett két másik változata is, a havanna szallander és a kék szallander. Az alap a helyi parlagi populáció volt, ebbe került nagy csincsilla, kaliforniai, bécsi kék, óriás kosorrú és később meclenburgi, meg holland szallander.
Dr. Rákossy Zsigmond„Rákossy Zsigmond vagyok, egy igen erős állattenyésztői szenvedéllyel megáldott állatorvos” – írja magáról a fiatal szakember, aki 1986-ban született Csíkszeredában. Kisgyerek kora óta állatok vették körül, bizonyára ezért jelentkezett a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium természettudományi szakára. Közben – ahogy írja – saját kis állományát igyekezett a saját ízlése és elképzelése szerint formálni, szaporítani, és ebből fejlődött ki lassan a tudatos tenyésztői munka. Időközben elvégezte a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemet, ahol a kedvenc tárgya a genetika volt. Az államvizsga dolgozata kapcsán 2010-ben hozzáfogott a székely nyúl kitenyésztéséhez, amelynek nemesítése és színváltozatainak rögzítése jelenleg is zajlik. Első országos bajnoki címét 2015-ben szerezte Lencse nevű nyulával. |
„Hozza a nyugati fajták húsformáját”
A székely nyúl két méret között van, nem is közepes testű – a közepes testű kategória 4-5 kg között mozog –, annál valamelyest nagyobb, de nem is óriás, az ideális példányok súlya 5 és 6,5 kg között mozog. Tömött, izmos, gömbölyded állat, amely a nemesítője szavaival élve „hozza a nyugati fajták húsformáját”, vagyis jó a vágási aránya. A szallander szín jellegzetessége az, hogy a jószág háta világosabb, szinte fehér, oldalt kissé sötétebb a szőr, és látható egy rajzolat, ami érdekessé teszi az állat bundáját. Minél tömöttebb, rugalmasabb, csillogóbb a szőre, annál értékesebb az adott példány. A fekete szallander szeme mogyoróbarna, vagy esetleg egy kicsit sötétebb, a havanna szallander és a kék szallander szemszíne világoskék. Sötét a fül, a fej, a végtagok és a farok is. A kerekded fejen szépek és emeltek a fülek, amelyek egyébként nem lehetnek 13-15 cm-nél hosszabbak, mert akkor nem férnek bele a Rákossy doktor által megállapított standardba. Érdemes velük versenyezni, mert a kiállítások jelentette felhajtás ellenére is képesek „pózolni az asztalon”.
A kultúrfajtákhoz viszonyítva a székely nyúl megbízhatóbb, jó anya, és amikor eljön az ideje, igen jó fészkeket készít a kölykezéshez.
A kicsiket 6-8 hetes korukban választják el, de Rákossy Zsigmondnál az ígéretesebb kölykök 3-4 hónapos korukig maradnak az anyjukkal, hogy minél tovább szopjanak és minél szebben fejlődjenek. A szakember azt ajánlja, hogy aki minőségre törekszik, az legalább 3 hónapos koráig hagyja az anyjukkal a jobb kölyköket.
Mivel még kis példányszámú fajtáról van szó, ezért a szakember szerint időnként vérfrissítésre van szükség. Ennek érdekében Rákossy doktor cseppvérkeresztezés formájában más fajtákat, főként nagy csincsillát és meckenburgit is felhasznál a nemesítés során. Muszáj ezt elvégezni, máskülönben rokontenyésztésbe torkollik a fajta tenyésztése, és tönkremehet az állomány. Ha az ember tudatosan, okosan, a genetikát ismerve vért frissít, akkor biztosan nem lesznek problémák.
Miért éppen székely?
„Azért lett székely nyúl, mert én így neveztem el” – felelte Rákossy Zsigmond a névválasztást illetően. De gyorsan hozzáteszi, hogy a székely nyúl létrehozásával arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a székelyeknek is vannak értékeik, és hogy könnyen teremthetnek valami újat a már meglévő fajták felhasználásával. Francia, német és angol példákat szokott felhozni, mert ott szinte minden megyének van saját szarvasmarha- vagy juhfajtája, a nyulakról már nem is beszélve. A székelyeknek viszont nincs, pontosabban sokáig nem volt egyetlen hivatalosan elismert állatfajtája sem, 2016-ban azonban Románia elismerte a székely nyulat, és még román nevet is adtak neki: iepure secuiesc. Ez lett az egyike a három hivatalosan elismert román fajtának. (Egyszerre lett elismerve a három romániai fajta, a székely nyúl, az erdélyi óriásnyúl és a kolozsvári nyúl.)
Tervekben nincs hiány
Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy munkával és odafigyeléssel a helyben élő állományból olyan fajtát lehetett létrehozni, amely felveszi a versenyt a világszerte elterjedt, közepes testű német és francia fajtákkal. Rákossy Zsigmond szerint az általa kinemesített fajta rászolgált a nevére, mert időközben népszerű lett, és Székelyföldön már sok helyen tenyésztik.
Amikor pedig végre bemegy a házba, leül a számítógép elé, és feljegyez minden fontos, tenyésztéssel kapcsolatos információt. Tervekben nincs hiány, a következő tudományos feladat a székely tyúk kitenyésztése lehet, de azt már most látni, hogy velük lassabban halad majd, mint a nyulakkal, várhatóan 10-20 év kell hozzá. De dr. Rákossy Zsigmond szerint nagyobb odafigyelést érdemelne a veres pofájú berke juh, a székely ló és a gyimesi kalibakutya is.
|
Csíkszeredán a VI. Székelyföldi Kisállat Kiállításon Csernei István beszélgetett a székely nyúl kitenyésztőjével, dr. Rákossy Zsigmonddal. – Mikor kerültél szorosabb kapcsolatba a nyúltenyésztéssel? – kérdeztük a székely nyúl kitenyésztőjét, a fiatal, agilis állatorvost, dr. Rákossy Zsigmondot. – Kolozsváron, az állatorvosi karon 2010-ben jött az ötlet, hogy az államvizsga dolgozatot a házinyúl színgenetikájáról írom. Szallander színű nyulat akartunk létrehozni a helyi populációból, ami vegyes színváltozatban volt elérhető a környékünkön. – Milyen fajtákkal és színváltozatokkal indult a tenyésztés? – A kiindulási pontot néhány sárga, csincsilla és fekete színű parlagi nőstény, valamint egy thüringiai színű bak képezte, ebből az állományból született meg két generációval később, 2011 nyarán az első szallander színű egyed. – Hogyan lett ebből székely nyúl? – Az egyetem után elhatároztam, hogy a szallander szín különlegességére és a parlagi nyulak rezisztenciájára alapozva megpróbálok létrehozni egy új fajtát. A húsformák javításának érdekében kaliforniai és havanna színű kosorrú bakokkal fogtam neki a nemesítésnek, később pedig bécsi kékeket is felhasználtam. 2016-ra sikerült egy olyan egységes állományt kialakítani, amit a román állam is hivatalosan elismert. – Mely tulajdonságok javultak? – Javult a húsforma és a méret, illetve megjelent a havanna szallander és a kék szallander szín. A célunk a közepesnél nagyobb méret elérése volt. Olyan fajtát akartunk kialakítani, amely jól érzi magát az egyszerű tartási körülmények között, a vidékre jellemző kis ketrecekben, amelyik szereti a szénát, nem igényli a gyógyszeres kezelést, kokcidiosztatikumot. Az állatot az első perctől kezdve kokcidio-rezisztenciára szelektáltuk, itt viszonylag ritkább az ilyen jellegű megbetegedés, mint más fajtáknál. – Melyek a további megoldandó feladatok? – Megoldandó feladat a húsformák további javítása, amely a rokontenyésztettség és a parlagi alapok miatt jelenleg még nem kimagasló. Előny a kiváló nevelőképesség és a nagy alomszám. Az állat testtömege kifejlett korban 5-6,5 kg között van. A vágóhús kihozatala jó, a fej és a fül pedig nem nagy a különböző divatfajtákhoz viszonyítva. – Milyen terveitek vannak a fajtával kapcsolatban? – A jövőben szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a kék szallanderre, mely jelenleg még kevéssé elterjedt, és minőségben is elmarad a másik kettőtől, valamint tervezzük a negyedik színváltozat, a lila szallander kitenyésztését is. 2018-ban a dániai Európa-kiállításon már bemutattuk a fekete szallandert, a 2022-ben Lengyelországban esedékes kiállításon pedig szeretnénk a havanna, valamint a kék szallanderrel is képviseltetni magunkat. |
