Meddig csíraképesek a magok?
Néhány mag 6-8 évig sem veszít jelentősen a csírázóképességéből, de vannak olyanok is, amelyek speciális kezelést igényelnek, hogy kihozzuk belőlük a legtöbbet.
Egy családi ház kertjében, főleg kisebb telken egy-egy zöldségféléből nem szokás nagy területet bevetni, ezért a megvásárolt tasakban levő mag egy része sokaknál a fiókba kerülve várja, hogy majd a következő évben vessék el.
Csupán egy évig szabad tárolni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját, mert az ennél régebbi magok általában rosszul kelnek. 2-3 évig tartható el a petrezselyem, és az édeskömény magja. 3-4 évig csírázó képes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla és a spárga vetőmagja. 4-5 évig megőrzik a csíraképességüket a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika és a cikória vetőmagjai. 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök magja. Utóbbiakra és az olajos magvakra általában jellemző az avasodás, ezért csak jó tárolási körülmények között (alacsony, 12-16 oC hőmérséklet, sötét, alacsony páratartalom, jól záródó tasak) számíthatunk jó kelésre ennyi év után is…
Értékmérő tulajdonságok
A csírázóképesség a vetőmag egyik legfontosabb élettani tulajdonsága. Az a magtétel, ami egyéb tulajdonságaiban ugyan eltér a szabvány által meghatározott elvárásoktól, még bizonyos eljárásokkal (utókezeléssel, utótisztítással, újabb osztályozással, válogatással) alkalmassá tehető a vetésre. De azt, amely elvesztette a csírázóképességét, már nem lehet feléleszteni. Csak a megfelelő biológiai értékű vetőmagból várható jó kelés és megfelelő növényszám.
A csírázási százalék azt mutatja meg, hogy 100 magból mennyi fog kicsírázni. A 80 százalék alatti érték már nem számít jónak általában, bár vannak rosszul csírázó növények esetükben ez a szám jót jelent. Régebb óta tárolt magokat – mivel esélyes hogy idővel csökkent a csírázási százalékuk – érdemes sűrűbben vetni, vagy fészkes vetésnél több magot tenni fészkenként, így kompenzálható majd a rosszabb kikelési arány.
A csírázási idő a magvetéstől a csírázásig eltelt napok száma. A vetőmag csírázóképessége mellett fontos mutató a csírázási erély is. Ez a csírázás gyorsaságának mértékszáma, a rövidebb idő alatt kicsírázott vetőmagok százalékos arányát fejezi ki.
A búzánál például a csírázóképességet a próba kezdetétől számított hetedik napon, a csírázási erélyt azonban már a negyedik napon vizsgálják. Minél nagyobb a csírázási erély, annál jobb minőségű a vetőmag.
