A strucctartás több évtizede van Magyarországon, mégis kevés információ áll rendelkezésre róla. Éppen ezért Brassó Dóra Lili, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola másodéves PhD-hallgatója nem kevesebbre vállalkozott, minthogy doktori értekezését a hazai struccállomány termelési, viselkedési sajátosságairól és genetikai szerkezetéről írja.
Tojása 25-30 darab tyúktojásnak felel meg, súlya – mérettől függően – jellemzően 1100-1600 gramm közötti. A struccot komoly értéke miatt sokan tenyésztési célból is tartják. Az egyhetes csibék ára 30 ezer forint körüli, a kifejlett tenyészállatoké elérheti az egymillió forintot is. Tenyésztésbe 2-3 éves korban vehető, tojástermelésre biológiailag 15-20 éves koráig képes.
A combon lévő húsrészek a legértékesebbek
Hazai húsipari feldolgozásukat egyelőre jócskán megnehezíti az a tény, hogy a futómadarak értékes részei eltérnek a baromfiétól és más állatfajokétól is. Itthon még nincsenek struccvágásra szakosodott vágóhidak és feldolgozók, így az értékes húsrészek – amelyek elsősorban a combon találhatók – azonosítása, lefejtése és elválasztása bonyolult feladat.
– Idehaza Tokajban található olyan sertésvágóhíd, ahol egyszerre tíz strucc levágása is kivitelezhető. A hús részleges feldolgozása szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Németh és Futás Kft. telephelyén, Vissen zajlik, ahol egyébként a családi vállalkozás emukat tart és dolgoz fel – mondja Lili, aki a faj üzemi vizsgálatát az elmúlt egy évben elsősorban két hazai strucctelepen, Hajdúnánáson és Jászberényben végezte. – A vágási és húsminőségi paraméterek elemzése megkezdődött. November eleji vágások és feldolgozások során vér-, máj- és húsmintát gyűjtöttem a szükséges vizsgálatokhoz. Lehetőségem lesz a vérösszetételt, annak különféle hormonjait, a máj emésztőenzimeit és a hús fizikai, kémiai, valamint technológiai sajátosságait is megvizsgálni – teszi hozzá,
|
Brassó Dóra Lili a PhD-képzésen túl idén decemberben végez a DE GTK angol-magyar gazdasági szakfordító szakán. Lili állattenyésztő mérnökként diplomázott a Debreceni Egyetemen kiváló minősítéssel, munkáját több alkalommal kitüntetésekkel és ösztöndíjakkal ismerték el. Alapszakos hallgatóként a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta génmegőrzésével és értékmérő tulajdonságainak elemzésével foglalkozott. Az állattenyésztő mérnök mesterszakon pedig a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott háromfajtás, rotációs keresztezés tejtermelő képességre, az állatok termékenységére és egészségi állapotára gyakorolt hatását vizsgálta; dolgozatával 2019-ben Országos Tudományos Diákköri Konferenciát nyert. Mivel futómadarakkal korábban nem végeztek mélyreható kutatómunkát – igény viszont volt rá –, a szarvasmarhákról áttért a madarak termelésének elemzésére. |
– A technológiai jellemzők közé soroljuk a csepegési, fagyasztási és főzési veszteséget, mely a hús feldolgozhatóságáról tájékoztat. Az említett paramétereken kívül szeretnénk egy kóstolási panelt is összeállítani, amelynek tagjai érzékszervi vizsgálattal állapítják meg a hús élvezeti értékét. A húsminőség elemzése kiegészül a faj vágási tulajdonságainak értékelésével is.
Az első félév azzal telt el, hogy – mivel zömmel külföldi tényadatok, kutatások álltak rendelkezésre – a szakirodalmat bújta, amelynek segítségével össze lehet hasonlítani a magyar struccállomány teljesítményét a nemzetközi eredményekkel. Míg Dél-Afrikában komoly szakmai múltja van a tenyésztésnek és kutatásnak, addig nálunk még maguk a tenyésztők is saját útjukat keresik, emellett egyelőre a technológia sem teljesen kiforrott – talán ezért is lesz hasznos számukra Lili PhD-munkája.
– mondja a fiatal kutató. Szavai szerint választ adhat majd olyan keltetéstechnológiai kérdésekre, amellyel csökkenthető a tojásfertőzések száma és javítható a kikelt csibék aránya.
A kakasok színelváltozása
Kutatómunkájának fontos része a tojásminőségi paraméterek – súly, méret, alak, porózusság – felmérése, ami egyben információt ad a tojások keltethetőségéről is.
– A tojásminőség megállapításához szükséges adatokat még nyáron, a hajdúnánási és jászberényi strucctelepen gyűjtöttem be több hónapon keresztül – mondja Brassó Dóra Lili. – Ezzel azt szeretném megállapítani, hogy a tenyészállatok takarmányozása és tartása, a tojások sajátosságai, valamint a tárolási és keltetési körülmények mennyire befolyásolják a tojás minőségét, és a későbbi keltetés sikerességét.
A hatékony munkavégzésem érdekében, próbálok külföldi egyetemekkel kapcsolatot teremteni, eddig azonban nem találtam olyan kutatócsoportot, amely jelenleg struccal foglalkozik.
A doktorandusz hallgató hamarosan megkezdi az állatok etológiai (viselkedéstani) megfigyelését is, aminek köszönhetően a különböző korú és nemű egyedek magatartáselemeiről kaphat értékes információkat. A strucc agresszív fajnak számít, amely fajtársait és akár az embert is meg tudja sebesíteni. A kutatás célja többi közt az egyedek agresszióvizsgálata, a tojóidőszakban és azon kívül egyaránt. A tojóév kezdete – amely általában március-áprilisra tehető – nemcsak viselkedésben, hanem fenotípusos (külső) jelekben is megnyilvánul, ami főként a kakasok színváltozását jelenti. Az állatokhoz ebben az időszakban (bár egyébként is), például takarmánykiosztás, tojásgyűjtés alkalmával ajánlott fokozott óvatossággal közeledni.
A tapasztalatok alapján az agresszívebb kakasok termékenyítőképessége ugyanis jobb, mint a kevésbé agresszíveké.
– Ezt a hipotézist szeretnénk megerősíteni vagy megcáfolni a szakmai megfigyelések és értékelések elvégzésével. Az agresszióvizsgálaton kívül célom megismerni a fogvatartott, egyébként erős, vad gyökerekkel rendelkező faj különböző korú és nemű egyedeinek napi ritmusát, melyet majd etogrammal mutatok be. Az etogram egy egyed viselkedéseinek összességét írja le, ami magában foglalja a létfenntartó, a fajfenntartó és a szociális viselkedési elemeket – mondja.
– A tenyészállatokat a hajdúnánási telepen trióban (két tojó, egy kakas) és háremben (nyolc tojó, egy kakas; hét tojó, két kakas) tartják. Az állatok viselkedésének elemzésénél az ivararányt is célszerű figyelembe venni.
Terveink szerint a kutatómunka a tanszékünk állatorvosainak bevonásával kiegészül a tojások mikrobiológiai állapotának, továbbá az embrióelhalások okainak feltárásával is. Ezek ismerete segítséget nyújthat a tartási és keltetési technológia fejlesztésében, így a hatékonyabb termelés elérésében is – teszi hozzá.
Céljuk minden vizsgálattal a faj minél átfogóbb, egzaktabb megismerése, tudományos eredmények felmutatása, és nem utolsósorban mindezzel a gyakorlati szakemberek munkájának támogatása is.
Doros Judit
