0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 23.

Magyar nemesítésű egynyári virágok bemutatója

A Kováts Zoltán Baráti kör és a Marosi Faiskola idén is megrendezte a már hagyományosnak számító magyar nemesítésű egynyári virágok évértékelésével egybekötött szakmai találkozót.

A találkozóra az ország számos pontjáról érkeztek kertészek, nemesítők. A rendezvény Csemőn, a híres nemesítőnek emléket állító harangláb előtt vette kezdetét, majd termesztési bemutatóval és szakmai előadásokkal folytatódott a Marosi Faiskolában.

Az emléknapnak évről évre kiemelt fontossága van, hiszen Kováts Zoltán több évtizedes virágnemesítői munkája nem szabad hogy feledésbe merüljön.

A résztvevőket Lakos Roland Csemő polgármestere köszöntötte, aki emlékeztetett: Csemő nagyon fiatal község, egészen 1952-ig közigazgatásilag nem is létezett ez a település. Ekkor vetett véget a bírósági ítélet egy 150 éves pernek, amit Nagykőrös és Cegléd indított azért, mert mindkettő település szerette volna ennek a területrésznek a tulajdonjogát megszerezni. A bíróság döntése alapján azonban önálló települést alakítottak ki, és mintegy 8000 hektárnyi területet is kapott az újonnan kialakuló falu. Csemő az elmúlt években hazánk egyik legvirágosabb településként szerzett hírnevet magának. Lakos Roland elmondta, hogy a település virágosítása egészen a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza, az akkori városvezetés tűzte ki célul, hogy Csemő közterületeit parkjait utcáit virágzó oázissá alakítják át.

Noha a virágágyások fenntartása fejlesztése és bővítése sok feladattal, anyagi ráfordítással jár, a kezdetek óta a lakosság is valódi partner a környezetszépítési és környezetvédelmi törekvésekben.

A település önkormányzata a lakossággal karöltve igyekszik fenntartani a környezettudatosságot, ezt az elvet minden egyes pályázatnál igyekeznek érvényesíteni, és minden eddig elért eredményt, próbálnak megőrizni az utókor számára.  

A program a magyar nemesítésű egynyári virágok magtermesztési centrumában a Marosi Faiskolában folytatódott. A mintegy másfél hektáros területen, a homokos talajon idén dupla annyi virágot ültettek, mint tavaly- ismertette a program házigazdája Marosi Mihály. A virágokat folyamatosan szelektálják, a cél az, hogy pontosan tudják rögzíteni és egyöntetűvé tenni fajták azon tulajdonságait, amelyeket Kováts Zoltán szelektált.

A nemesítő munkájának célja olyan fajok és fajták megtalálása és nemesítése volt, amelyek a magyarországi éghajlati sajátosságokhoz igazodva megfelelnek a szárazságtűrés, a hőtűrés, a hosszantartó virágzás, a magas díszítő érték, a jó bokrosodó képesség és a költséghatékony fenntartás kritériumainak.

A Marosi Faiskola évek óta dolgozik azért, hogy a városok közterületein nagy számban legyenek jelen a hazai klímára nemesített egynyári dísznövények. 2018 óta magtermesztéssel is foglalkoznak.  A legkeresettebbek a Tagetes patula (Bársonyvirág) Celosia argentea plumosa (Kakastaréj) Rudbeckia hirta fajtái,(Kúpvirág) amelyek közül számos nemzetközi díjat is nyert különböző versenyeken.

Tagetes patula fajták közül egyik legfontosabb, legelterjedtebb fajta az Orion, aranysárga, piros gallérral szegélyezett virágzatú, középmagas, szárazságtűrő bársonyvirág. A településről elnevezett Csemő fajta kénsárga virágú, szintén jó szárazságtűrő fajta. A Korona és Tigris fajták 60-70  centiéteres magasságuk miatt akár térelválasztóként is alkalmazhatók. Közkertjeinkbe a legnagyobb tömegbe ültethető igénytelen növények, előnevelésük rövid idő alatt elvégezhető. Szegélynövényként, nagyobb csoportos beültetésként alkalmazhatók, de könnyen fenntartható állományt ad akár edénybe, növénytartóba ültetve is.

A fajták gyorsan fejlődnek, azonban fagyérzékenyek, ezért csak május második felében ültethetők. A Tagetesek sötét lombú növények kiváló társai. 

A Celosia argentea plumosa fajták dús, egységes virágképet alkotnak. Szegélynek, nagyobb foltokban, nagyobb virágágy-felületek beültetésére, edényekbe, vegyes ágyakba alkalmazhatók. Üvegházba március közepén kell elvetni, kelés után néhány nappal még szikleveles állapotban ajánlott tűzdelni. Cserepezni is szükséges, mivel kezdetben gyenge a gyökérzete. Egyes piros levelű fajtáknak üveg alatt nem piros a levelük, de fólia alatt vagy szabadban gyorsan pirosodik. Erősen fagyérzékeny, ezért csak a fagyok elmúltával lehet kiültetni.  Piros levelű fajták a Csongor, a Bikavér, a Főnix, a Csongor a legalacsonyabb , a Bikavér 40 cm-re nő meg, a Főnix 60 cm-es magasságot is elérhet. Zöld lombú fajták: az Arrabona narancspiros virággal a Tokaj és a Tünde narancsszínű virággal, az Aranybika aranysárga virággal és a Rózsalovag rózsaszín virággal. Legígéretesebb, legtöbbet használt  fajta a Bikavér.

A nemesítő legsikeresebb növénye a Rudbeckia hirta volt. A Rudbeckia hirta-fajták jellemzője, hogy a virágszár és a szirmok derékszöget zárnak be, így a virág erős tartást kap. A tövek erőteljes, strapabíró bokorrá nőnek, amelyeken tömegével nyílnak a virágok.

Nagyobb színfoltok képzésére önállóan, kisebb csoportokban vegyes virágágyakba ültethetők. A fajták egymás mellé is ültethetők.

A Napfény és az Őszifény magasabb (80 cm) a Glória és a Mackó közepes (50-70 cm) az Aranyálom alacsonyabb növésű fajták. Legalacsonyabb a Liliput.  Minden kék és lila színű dísznövény fajta remek társnövényei, azonban összeültetésnél az növények öntözési igényére ügyelni kell, mivel a kúpvirág fajták nem igényelnek sok öntözést. Különösen az öntözést nem kívánó Verbena bonariensis vagy a Salvia farinacea Kék harmonizál vele jól. A Kokárdás fajta virága határozott körrel rendelkezik a kög körül, a szirom széle aranysárga. Az Aranygömb teltvirágú sárga szirmú fajta. A kúpvirág palántaneveléséhez a magokat február elején kell vetni, tűzdelés után nem igényel túl magas hőmérsékletet. Nem fagyérzékeny.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu