0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 12.

Érdemes belevágni a gyógynövénytermesztésbe

Próbaképpen akár pár száz négyzetméteren is elkezdhetjük, de a már működő gazdaságunkba is beilleszthetjük a gyógynövénytermesztést. Vagy foglalkozhatunk gyűjtéssel, először azonban sok információt és szabályt kell elsajátítani. Ebben segít most egy magyar-szerb projekt.

Gyógy- és fűszernövények termesztése, piacra jutása a tematikája annak a projektnek, amelyet egy magyar-szerb közös pályázatból valósítanak meg. A projekt magyarországi programeseményeit a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának szakmai támogatásával a kar alapítványa, a hódmezővásárhelyi Agrármodernizációs és Régiófejlesztési Alapítvány (AGRA) valósítja meg. Az első szakmai programra is  Hódmezővásárhelyen került sor, a mezőgazdasági karon.

Hazai termelők és feldolgozók tartottak workshopot a Szerbiából érkezőknek a gyógy-és aromásnövények, valamint a fűszerpaprika magyarországi termesztése és feldolgozása kapcsán.

Elsőként Aszalai Ernő, helybeli gyógynövénytermesztő előadását hallgatták meg a résztvevők. A Kárpát-medence bővelkedik gyógynövényekben, már a 13.-14. századi kolostorkertekben is termesztették. Az első, ezzel kapcsolatos feljegyzések Méliusz Juhász Péter egyháztudós, író, botanikus nevéhez fűződnek, 1915-ben pedig kísérleti állomást létesítettek Augusztin Béla vezetésével, emelt ki két mérföldkövet.

A talaj jó, tápanyagban gazdag, a napfény elegendő – elméletileg tehát minden adott a gyógynövénytermesztéshez. Miért nem növekszik mégis az ezzel foglalkozó gazdaságok száma?

Ennek egyik oka az, hogy míg 1990-ig tíz nagy és számos kis átvevő működött, mára ezek közül alig maradt. Az sem jó irány, mutatott rá, hogy az itthon megtermelt növények 80 százalékát nem dolgozzuk fel, hanem exportáljuk. Holott kár ezt a kereskedelmi potenciált veszni hagyni, hiszen míg hazánkban évente egy főre vetítve 3 eurót költünk gyógynövény-termékekre, más európai országokban ez az összeg 100 euróra rúg.

Ha termesztésbe kezdünk, legjobb, ha végiggondoljuk, mire lehet szükségünk. Szállító kapacitásra, gépparkra, kézi munkaerőre, de akár szárítóra is, hogy megoldható legyen a hosszabb tárolás. A marketingnek is megkerülhetetlen a szerepe, itt bármilyen eredeti ötlet beválhat, egy gyártóüzem például teaházat nyitott, emelte ki Aszalai Ernő.

Saját tapasztalatairól elmondta: 25 évet töltött el a „biomozgalomban”, az ilyen termékekkel azért éri meg foglalkozni, mert jobb áron lehet eladni, illetve a környezetvédelmi elvárásoknak is jobban megfelelnek.

A növényeket csak napsütésben, 9 és 14 óra között gyűjti, szárításhoz elektromos berendezést használ.

Vigchert Gábor, a Herbária Zrt. székkutasi üzemének minőségbiztosítási vezetője a gyűjtéssel és termesztéssel kapcsolatban osztott meg információt. Vadon termő fajok közül elsősorban a mérsékelt égöviek a legkeresettebbek, mint a csipkebogyó, vagy a pitypang.

Tisztában kell lenni azzal, melyek a veszélyeztetett, a mérgező, vagy a védett fajok, illetve magabiztosan kell tudni megkülönböztetni például a fekete bodzát a gyalogbodzától, a mezei zsurlót a mocsári zsurlótól.

Dr. Jani Péter,  az AGRA kuratóriumának titkára, a Mezőgazdasági Kar Dékáni Hivatalának vezetője érdeklődésünkre elmondta: a gyógynövénytermesztés iránt komoly az érdeklődés, egyre többen szeretnék elsajátítani a termesztéssel kapcsolatos ismereteket. Egy már működő gazdaság újabb „lába” is lehet, de kezdőként, pár száz négyzetméteren is bele lehet vágni. Az öt találkozó alkalmával a résztvevők nem csupán elméleti előadáson fognak részt venni, hanem a tervek szerint működő üzemeket, gazdaságokat látogatnak meg.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu