Ezért fogy folyamatosan a tápanyag
Gyepfelületek létesítésekor jobb esetben jó minőségű talajra, szerves trágyával jól bedolgozott területre juttatjuk ki a fűmagokat, ezzel egy időre megoldva tápanyagellátásukat. E növények sokasága azonban idővel elkezdi felélni a talaj tápanyagtartalékát.
A kaszálék elhordásának hátránya azonban, hogy így e növényi tömeg nem tud helyben lebomlani, és tápanyagok formájában újra részt venni a biológiai körfolyamatban, tehát a levágott fű eltávolításakor is tápanyagokat vonunk el a területről. Emiatt van szükség a gyepek rendszeres tápanyagellátására.
Mivel trágyázzunk?
Régebben szervestrágyázással biztosították a megfelelő tápanyagok utánpótlását, aminek előnye volt, hogy a jó szerves trágyában minden szükséges tápanyag megtalálható, hátránya pedig a körülményes kezelhetőség. A szerves trágyát vékony rétegben szétterítették a gyepen, majd jól a fű közé gereblyézték.
Egy-egy ilyen tápanyag visszapótlást követően nem túl kellemes a gyep használata, de idővel természetesen ez a kellemetlenség megszűnik, és újra rendesen használható lesz a terület.
E hátrányok miatt a gyep tápanyagpótlását felváltották a műtrágyák, majd újabban ezeknek is a modernebb változatai: a szabályozott hatású, és lassú feltáródású típusok.
Érdemes a tervszerűen műtrágyázni
A klasszikus gyeptrágya régebben az ammónium-nitrát volt, amely annyiban megfelelt a célnak, hogy a fű nagy zöldtömeg-növekedéséhez a vegetációs időszakban főként nitrogéntartalmú trágyára volt szüksége. Ez a típus azonban könnyen kimosódik a talajból, így egy intenzíven öntözött gyep esetén akár hetente is lehetett adagolni. Környezetvédelmi szempontból is aggályos, hiszen előbb-utóbb a vegyszer eléri a talajvizet. Amikor tehát gyepműtrágyát választunk, a fantázianéven kívül nézzük meg, hogy annak tartalma ne kizárólag ammónium-nitrát legyen.
A jó gyeptrágya többféle tápanyagot tartalmaz, tehát komplex műtrágya. Ez azért jó, mert nem egyoldalúan táplálja a növényeket.
A növények táplálkozására egyébként is jellemző, hogy a talajban a számukra szükséges legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyag arányában veszik fel a többi is, tehát hiába adunk mondjuk nitrogén-tartalmú trágyából sokat, ha más elemekből kevés van, akkor ezt sem veszi fel, és nem hasznosítja megfelelően a növény.
Szabályozott tápanyagleadás
A szabályozott hatású műtrágyák általában sárgás színű, gömb alakú, könnyen összeroppantható készítmények. Ez a külső gyantaburok a hőmérséklet függvényében engedi ki a tápanyagokat, így ezek kijutása pont akkor fokozódik, amikor a növényeknek arra szükségük van. E golyócskák további előnye, hogy pár milliméteres nagyságukból és ellenálló burkolatukból adódóan nem mosódnak mélyen a talajba, hanem mindig a talajfelszín közelében maradnak. Ami tápanyag kioldódik belőlük az sem indul el a talaj mély rétegei a vízzel, hiszen a növények rögvest felhasználják.
A szabályozott tápanyag leadású készítményeken kívül vannak még lassú feltáródású műtrágyák is. Ezek a tartós hatást a tápanyag-kombinációk meghatározott arányú keverékével érik el.
Igényekre szabott összetétel
A növényeknek életszakaszonként más és más arányban van szüksége az egyes tápanyagokra. Itt egy-egy fejlődési szakasz kora tavasztól késő őszig tart, tehát ehhez kell igazítani táplálásukat is. Ez nem bonyolult dolog, csupán a műtrágyáknak ne a fantázianevét nézzük, hanem összetételük alapján hasonlítsuk össze őket. Minden készítményen rajta vannak a legfőbb, nagy mennyiségben szükséges tápelemek jelölései, és ezek százalékos aránya.
Az őszi időszakban pedig a sikeres telelés jó előkészítésére a káliumban gazdag (K) készítmények javasolhatók. Nitrogéntartalmú (N) szerekre mindig, de legfőképpen a növekedés, zöldtömeg-képzéskor van szüksége a fűféléknek. A Magnézium (Mg) ugyancsak folyamatosan, a táplálkozásukhoz szükséges klorofillhoz kell. A komplex műtrágyákban ezeken kívül jelen vannak még a gyepalkotóknak elengedhetetlen mikroelemek is.
Egy jó kondícióban lévő gyep levélanalízisekor a fent leírt tápelemek aránya N:P:K:Mg = 3:2:3:1. Ez az összetételi arány jellemzi a gyepműtrágyák többségét is.
Szórókocsi, vagy kézi szórás?
A műtrágyák kijuttathatók különféle szórókocsikkal, de kis gyakorlás után a kézi szórás is egyenletesen végezhető. Amennyiben a kézzel szórt műtrágya nagyon apró szemű, nehéz megsaccolni, hogy a szükséges mennyiséget sikerült-e kiszórnunk. Ilyenkor valamilyen, a műtrágya szemcseméretével és tömegével azonos lebomló, vagy semleges anyaggal keverjük össze a készítményt. Ez lehet homok, fűrészpor, szóval bármi, ami nem okoz problémát a gyepnek, vagy rövid idő alatt lebomlik. Az így felhígított műtrágya már kézzel szórva is könnyebben juttatható ki a kívánt mennyiségben.
